A korrupció olyan téma hazánkban, amely az elmúlt pár hónapban a közvélemény középpontjában volt. A parlamenti választásokat megelőző időszakban is a korrupcióellenes harcé volt a főszerep. Igor Matovič pártja, amely a leghangosabban követelte az állam „megtisztítását” fölényes győzelmet aratott a választások napján. A nép bizonyított, elege van a korrupt politikusokból – legalább is erre lehetett következtetni. Az alapjogi ügynökség kutatása azonban megcáfolja ezt a felvetést.

Az Európai Unió 27 országa közül Szlovákiában tolerálják leginkább a korrupciót. Az emberek több mint fele (61%-a) tartja elfogadhatónak a kisebb ajándékot vagy ellenszolgáltatást valamilyen hivatalos ügyintézésért cserébe – példaként említették a jogosítványszerzést, de akár a jobb kórházi ellátást is. A válaszadók 45%-a válaszolta azt, hogy az orvosokhoz és nővérkékhez jutott a kenőpénz. Összehasonlításképp: az uniós átlag 35%. Szlovákiában tehát majdnem kétszer annyian tartják normálisnak, hogy valami pluszért cserébe jobb szolgálatásban részesülnek.

Az egészségügyben a legbizarrabb a helyzet, Szlovákiában az emberek 63%-a véli úgy, hogy legalább néha kopertát kell adni a kórházban, hogy jobb elláttásban részesüljön. Az európai átlagot tekintve az a legszomorúbb, hogy a fiatalok fele normálisnak tartja az orvosok és egészségügyi szolgáltatók lefizetését.

A felmérésből az is kiderül, hogy Szlovákiában az emberek 60%-a szerint csak a bűnözök és terroristák profitálnak az emberi jogokból. Ausztriában és Máltán ez az arány mindössze 20%. „Az emberi jogok jelentéklenek számomra a mindennapi életben” kijelentéssel Szlovákiában a megkérdezettek 39%-a ért egyet.

A kutatás készítői azt is vizsgáltak, mennyire tartják a demokrácia fontos tényezőjének a kisebbségi jogok védelmét az egyes tagállamokban. Az EU-s átlag szerint az unióban háromból ketten fontosnak tartják a kisebbségi jogokat. Szlovákiában azonban más a helyzet, a listavégén kullogunk. Mindössze az emberek 49%-a tartja fontosnak, hogy a kisebbségek jogai megfelelő védelmet élvezzenek. A sereghajtó csehek, magyarok és szlovákok esetében a szerzők hangsúlyozzák, hogy a romák magas arányban tapasztalnak zaklatást vagy diszkriminációt ezekben az országokban.

Szlovákiában a többség úgy érzi „A politikusok nem törődnek olyanokkal, mint én”, az emberek közel 70%-a azonosul ezzel a kijelentéssel, maga mögé utasítva a többi visegrádi országot.

Ami viszont ennél is aktuálisabb, a bíróságok függetlensége – Szlovákia a második olyan ország, ahol a legtöbben kételkednek az igazságügy független működésében (68%-uk kételkedik benne, hogy a bírók a kormány befolyása nélkül végzik a dolgukat).

(ann)