A múlt-kor.hu felsorolása:

1. Az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban aláírt, Magyarország új határait rögzítÅ‘ békeszerzÅ‘désrÅ‘l az a legenda járja, hogy száz év múlva, azaz 2020-ban hatályát veszti. Sajnálatos módon a szerzÅ‘désben nincs szó semmiféle idÅ‘korlátról, ráadásul a trianoni határokat az 1947-es párizsi békeszerzÅ‘désben három falu kivételével, amelyeket Magyarországtól vettek el, újra rögzítették.

2. A Trianoni békeszerzÅ‘dés 124. cikke értelmében Magyarországon tilos volt (még kereskedelmi célra is!) tengeralattjárót építeni.

3. Ha a gyÅ‘ztes államok összes területi követelését jóváhagyták volna, akkor nagyjából a Duna-Tisza köze, Budapest és a Dunántúl egy kis része maradt volna meg Magyarországnak.

4. A magyar békedelegáció egy kézinyomdát is vitt magával Párizsba, amelyet biciklivel tudtak hajtani. Apponyi Albert idÅ‘s kora miatt nem pattant nyeregbe, de Teleki Pál serényen nyomta a pedált, hogy ki tudják nyomtatni a memorandumokat.

5. A trianoni békeszerzÅ‘déshez mellékelt térkép méretaránya 1:1000000 volt, ami annyit tett, hogy a térkép felbontása kb. a fele volt a mai autóstérképeknek, azaz nagyon pontatlan volt. Az elnagyolt térkép miatt egyes határszakaszokon határkijelölÅ‘ bizottságok állapították meg a pontos, végleges határvonalat.

6. Az 1918. december 1-jén megtartott, Erdély Romániával való egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlést követÅ‘en néhány román többségű erdélyi település lakossága tiltakozott az egyoldalú egyesítés ellen. Az Arad vármegyei Mácsa község lakói kijelentették, hogy nem akarnak a román király igája alá kerülni, és inkább Békés megyéhez csatlakoznak.

7. A gyulafehérvári román nagygyűlés – amelyet a román politikusok „nemzetgyűlésnek” neveztek – egyesülést kimondó határozata azért volt fontos Románia számára, mert ezzel elkerülhették a vitatott területek hovatartozását eldöntÅ‘ népszavazás kiírását.

8. A Magyarországtól elszakított Erdély, Bánság, Partium és Máramaros városaiban az 1910-es adatok szerint csupán 17,6 százalékot tett ki a románság, ez húsz évvel késÅ‘bb sem lépett 35 százalék fölé.

9. A Csehszlovákiához csatolt felvidéki Léván 1919 januárjában felmerült a Palóc Magyar Köztársaság életre hívásának ötlete. A teljes magyar Felvidéket magába foglaló államnak szoros együttműködést kellett volna kialakítania déli szomszédjával, Magyarországgal. A végsÅ‘ cél az anyaországgal való összeolvadás lett volna.

10. Az Egyesült Államok kongresszusa nem ratifikálta az USA párizsi nagykövete által aláírt trianoni szerzÅ‘dést. A számunkra hízelgÅ‘ gesztus azonban nemcsak a magyaroknak szólt. Az amerikai törvényhozás ugyanis egyetlen elsÅ‘ világháborús békeszerzÅ‘dést sem hagyta jóvá, mert azok a Nemzetek Szövetsége alapokmányának elsÅ‘ bekezdésének részét képezték, az USA viszont nem akart belépni a szervezetbe.