A támadássorozat pontosan tíz éve, 2011. július 22-én történt. Anders Behring Breivik először Oslóban robbantott fel egy pokolgépet, amely nyolc emberéletet követelt. A bombát otthon, sajátkezűleg gyártotta. Ezután a fővárostól nem messze fekvő Utöya szigetére utazott, ahol megölt 69 ott táborozó baloldali, munkáspárti fiatalt. „Július 22-én terrortámadás érte demokráciánkat,” mondta a kormányfő, aki a 77 áldozat nevének felolvasásával emlékezett meg a tragédiáról. A miniszterelnök arra is kitért, a tíz év alatt mennyit fejlődött a biztonság és az extrémizmus elleni harc a skandináv országban.

Jens Stoltenberg akkori miniszterelnök, aki most a NATO főtitkára így nyilatkozott az eseményt követően: „Norvégia válasza Breivik tetteire több demokrácia és több emberség lesz.” Tíz évvel a támadás után azonban sokakban felmerül a kérdés, hogy Norvégiának tényleg sikerült-e megbirkóznia a Breivik által is hangoztatott ideológiai különbségekkel. A Munkáspárt ifjúsági szervezetének elnöke, Astrid Eide Hoem szerint (aki egyébként ott volt a szigeten a támadáskor) a gyilkos rasszizmus és a jobboldali extrémizmus még mindig jelen van Norvégiában. „Ezek az ideológiák jelen vannak az interneten, az asztaloknál, rengeteg ember továbbra is magában hordozza a gyűlöletet, ezeket az embereket pedig sokan hallgatják,” mondta Hoem.

A norvég titkosügynökség szerint a mészárlást fűtő szélsőjobb ideológia még mindig a hazai és külföldi szélsőséges szervezetek motorja. Breivik tettei azóta is több hasonló elveket valló fanatikust buzdítottak gyilkosságra, elég csak az új-zélandi vagy az oslói mecsetek elleni támadásokra gondolnunk. Kedden valaki egy „Breiviknek igaza volt” feliratot festett Benjamin Hermansen szobrára. A 15 éves fiút még 2001-ben gyilkolta meg egy neonáci csoport Oslóban, csak mert az édesapja afrikai származású volt.

Breiviket 2012. augusztus 24-én ítélték el. Huszonegy évet kapott, ami a norvég igazságszolgáltatásban a legsúlyosabb büntetés, de a fogva tartás formája miatt ez akár életfogytiglan tartó börtönbüntetést is jelenthet. A huszonegy évnyi büntetést ugyanis öt évekkel meg lehet hosszabbítani a végtelenségig, amennyiben a rab gondolkodásmódja az évek alatt nem változik.

Breivik, aki 2017-ben Fjotolf Hansenra változtatta nevét, tavaly szeptemberben szábadlábra helyezési kérelemmel fordult a norvég hatóságok felé, amelyet azonnal elutasítottak. Legközelebb most júliusban kérvényezheti újból a szabadon engedését. Legyenek bármilyen nyitottak és igazságosak a norvég törvények, erre nagyon kicsi az esély.