1. A szomszéd gyepe mindig zöldebb?

Ha szeretnénk, hogy kertünk füve egész nyáron gyomoktól mentesen, üde zöld színben tündököljön, érdemes időt szánni rá már tavasszal. Gyakori kérdés, hogy a gyepnövekedés kezdetekor mekkorára lehet visszavágni a füvet. Leginkább akkor ajánlott a nyírás, amikor az apró fűszálak elérik a 6-8 centimétert, és nagyjából 4-5 centiméteresre vágjuk vissza. Fűnyírás után távolítsuk el az elhalt növényi részeket például egy vasgereblye segítségével, majd jöhet a tápanyag is – erre a célra választhatunk (gyomirtót is tartalmazó) műtrágyát, vagy talajkímélőbb szerves gyeptápot. Sajnos nem mindig egyenletes a gyep, a kopár foltok pedig fűmagért kiáltanak. A kis magok elszórása után gereblyézzük be ezeket, és öntözzük rendszeresen.

2. Az a fránya gyom: kézzel vagy vegyszerrel?

A májusi eső sajnos a gyomok számára is aranyat ér, ekkor kifejezetten intenzív ezeknek a növekedése is. Érdemes kordában tartani a gyomokat, nehogy magot érleljenek és elszaporodjanak a gyepben, vagy az ágyásokban. A gyomtalanítás legegyszerűbb és leginkább természetbarát módja, ha még a fűnyírás előtt gyomkiszúró vagy egy éles kés segítségével távolítjuk el a talajból a magasabb gyomnövényeket. A nem kívánt gyomoktól megszabadulhatunk különféle szerekkel, erre fűnyírást követően 1-2 héttel kerülhet sor, amikor már megnőttek kissé. A rendszeres fűnyírást a gyomnövények többsége egyébként rosszul viseli, ugyanakkor a kissé magasabban hagyott fű – mivel árnyékot vet a talajra – ellehetetleníti az alacsony gyomnövények életét.

3. A legendás metszőolló

Az elvirágzott cserjék és bokrok mellett május végén az aranyeső és az orgona visszametszésének is eljön az ideje. Ha az orgonát nem szabadítjuk meg elvirágzott bugáitól, jövőre kevesebb virágot hoz majd anyák napjára. Májustól egészen szeptemberig tart a ritkító, úgynevezett zöldmetszés ideje, amely a gyümölcsfák zöld, leveles állapotában történik, és az a célja, hogy koronájuk minél szellősebb, napsütöttebb legyen, ezáltal a gyümölcsök gyorsabban és szabályosabban fejlődhetnek.

4. A kerti tó

Algásodás, szervesanyag-csökkentés, esztétika – sok oka van annak, miért fontos elég figyelmet szentelni a kerti tó vagy dísztó tavaszi karbantartásának (ezzel egyébként érdemes már akkor foglalkozni, amikor a tó átlaghőmérséklete 10 fok fölé emelkedik). El kell távolítani a mederből az iszapot, a lehullott faleveleket, valamint a vízparton lévő növények elszáradt részeit is. Ellenőrizzük le a technikai berendezéseket, hogy nincs-e sérülés rajtuk, illetve kell-e alkatrészt cserélni. Gyakran felmerülő, fontos kérdés, hogy le kell-e cserélni a vizet. Amennyiben minden vízérték megfelelő és kellő mennyiségű csapadék hullott a közelmúltban, akkor nem szükséges, de részleges vízcserével frissíthetünk a tó vizén. A teljes vízcsere komoly stresszel jár a tóban lévő élőlények számára.

5. Palántázzunk!

Sokan próbálkoznak magról palántát nevelni, de számos helyen hozzájuthatunk kész zöldség- és virágpalántákhoz is. Figyeljünk rá, hogy jó minőségű, zömök, sötétzöld, friss levelű, vastagszárú, dús gyökérzetű példányokat válasszunk. Májust a palántázás időszakaként is emlegetik a kertbarátok, általában fagyosszentek után indul az igazi szezon – ilyenkor kikerülhetnek a szabadföldbe az érzékenyebb, illetve melegigényes növények, mint például: cukkini, patisszon, zöldbab, csemegekukorica, padlizsán, paprika, uborka, dinnyefélék. Enyhe idő esetén kikerülhet jó pár dísznövény is, mint például: büdöske, kardvirág. Ha végeztünk a beültetéssel, alaposan locsoljuk meg a palántákat, növekedésüket pedig műtrágya kiszórásával segítsük.

A fűszernövények közül májusban ültethető például a bazsalikom, a majoránna, de ez az ideális időszaka az olyan évelők palántázásának is, mint a citromfű, a kakukkfű, a zsálya és a levendula. napos, szélvédett helyet válasszunk ezeknek.