Svédország igyekszik megerÅ‘síteni védelmét, és tavaly, Oroszország ukrajnai inváziója után kérte NATO-tagságát. Belépését Törökország és Magyarország még nem ratifikálta.

A parlamenti bizottság jelentését hétfÅ‘n hozzák nyilvánosságra. A jelentésen dolgozó források az SVT-nek elmondták, hogy bár az orosz szárazföldi erÅ‘k le vannak kötve Ukrajnában, nem zárható ki másfajta katonai támadás Svédország ellen.

"Oroszország tovább csökkentette a katonai erÅ‘ alkalmazásának küszöbét is, és nagy kedvet mutat a politikai és katonai kockázatvállalásra. Nem változott Oroszország azon képessége, hogy légi erÅ‘vel, tengeri erÅ‘kkel, nagy hatótávolságú fegyverekkel vagy nukleáris fegyverekkel műveleteket hajtson végre Svédország ellen" - idézte az SVT jelentése a forrást.

A jelentés ismerteti Svédország új védelmi doktrínáját, amely a NATO-tagságon alapul. A korábbi doktrína a többi északi országgal és az EU-val való együttműködésen alapult.

Svédország a legtöbb nyugati államhoz hasonlóan a hidegháború vége után csökkentette védelmi képességeit. IdÅ‘közben azonban növelte a kiadásokat ezen a területen, és azt tervezi, hogy 2026-ra teljesíti a NATO által kitűzött célt, miszerint a GDP két százalékát a védelemre kell fordítani.

Forrás: teraz.sk