A járvány ideje alatt alig-alig hallottunk a szlovákiai magyar politikai elitről. A koalíciós pártok kezdetben elfoglaltak voltak a járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt, majd belekezdtek a „tisztogatásba”, amire „felhatalmazták őket a választók”. Márciustól május végéig tehát a magyarság ügyei teljes mértékben mellékesek voltak a politikusok számára. Június elsején azonban ismét a középpontba került a magyar kisebbség Szlovákiában.

A hét elején Ivan Korčok külügyminiszter abszolválta első magyarországi útját, ahol kiegyensúlyozott tárgyalásokat folytatott Szijjártó Péterrel. Már ekkor kijelentette a két miniszter, hogy bár eltérően értelmezi a két nemzet a Trianoni békeszerződést, nagyon fontos, hogy a jövőt tartsuk szem előtt, és ápoljuk a partneri kapcsolatokat a két ország között.

Igor Matovič úgy döntött, nagylelkű gesztust intéz a szlovákiai magyarok irányába, és kedd estére meghívott 100 szlovákiai magyar politikust, közéleti személyiséget a pozsonyi várba. A találkozó nagy port kavart, elsősorban azért, mert a Paraméter szerkesztőséget nem engedték be az eseményre, míg az MKP, illetve OĽaNO közeli portálok nagy lelkesedéssel tudósítottak a helyszínről.

A Trianon 100. évfordulója alkalmából rendezett fogadás „A múltat nem mi írtuk, de a jövő a mi kezünkben van” címet kapta. Matovič a beszédében azzal indított, hogy 100 év alatt a szlovákiai politikusok a Trianoni békeszerződés évfordulóján hallgatni szoktak.

Az MTI Matovič posztjára hivatkozva azt írja: „a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok iránti megbecsülését, köszönetét és megértését akarta tolmácsolni, és jelét adni annak, hogy "nem vagyunk ellenségek, közeli testvérek vagyunk, bár anyáink más nyelven tanítottak minket beszélni".

A körkép.sk nyilvánosságra hozta a kormányfő keddi beszédét magyarul. Be kell vallani, tényleg nem volt még rá példa, hogy szlovák politikus ilyen nyíltan beszéljen a háború utáni kitelepítésekről, vagy éppen a magyarokat anyanyelvük miatt érő atrocitásokról. Mi több, elismerően beszélt a két nemzet közös történelméről. „Azt gondolom, hogy a történelmi Magyarország a miénk is volt. A szlovákok a magyarok és a többi nemzetiségek mellett együtt harcoltak a török hódítás ellen. A magyar királyok nemcsak a magyarok életéről és sorsáról döntöttek, hanem a szlovákokéról és mindenkiről, akik a történelmi Magyarország területén éltek... Legyen hát merszünk kimondani, hogy a magyar történelem a mi közös történelmünk” – áll a körkép beszámolójában.

Matovič hízelgően szólt a csallóköziekhez is: „Továbbra is érvényes, és minden józan ember belátja, hogy Csallóköztől a Bodrogközig található Szlovákia éléskamrája” – hangzott el kedden. Hogy valósabbnak tűnjön a dolog, azért finoman megjegyezte, hogy a szlovák nyelv oktatása terén van mit javítani a magyar iskolákban. De senki ne értse félre, nagyon is rendben van, hogy anyukáink más nyelven tanítottak meg minket beszélni. Sőt, szerinte ennek köszönhetően a „legközép-európaibb” ember a szlovákiai magyar. „Gyakran szemtanúi annak, hogy a pozsonyi építkezéseken az ízes mátyusföldi vagy csallóközi magyar szót hallani. „Nyomd a maltert, Pista, - hallottam nemrég az egyik építkezésen itt nem messze, a pozsonyi várnál. Szeretném felszólítani ezért önöket, hogy nyomjuk együtt a maltert. Építsük együtt Szlovákiát közösen. Építsük az együttműködést a V4-eken belül, építsük a közös Európánkat” – jelentette ki Matovič a körkép szerint. Majd hozzátette: „a trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulóján a kezemet nyújtom a közös cselekvéshez közös dolgaink megoldása érdekében”.

Ezt az utolsó mondatot, és valószínűleg a nagylelkű vendéglátást is megbánta, mikor az MKP elnöksége meglepte egy dokumentummal, amely a magyar nemzeti közösség memoranduma néven vált ismertté. A memorandummal kapcsolatban a TASR hírügynökségnek Korčok külügyminiszter azt mondta, „teljes mértékben ellentmond a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó összes európai előírásnak, és semmilyen módon nem járul hozzá a szlovákok és a magyarok jó viszonyához. Megjegyezte, hogy ez a lépés nincs összhangban azzal a légkörrel sem, amely eheti budapesti látogatását jellemezte”. Hozzátette azt is, meglepte az MKP lépése. Érthető, miniszteri posztja előtt Amerikában teljesített küldetést, de azoknak, akik az elmúlt 30 évben nem csukott szemmel éltek az országban, talán mégsem volt annyira sokkoló az MKP döntése.

A dokumentum olyan követeléseket tartalmaz, mint a magyarság államalkotó nemzetként való elismerése Szlovákián belül, illetve egy magyar körzet kialakítása, amelyet a magyarok igazgatnának választott képviselőik útján. „Őry Péter, az MKP ügyvezető testületének elnöke már csütörtökön elmondta: a memorandumban csak azok a kérések szerepelnek, amelyek már több évtizede benne vannak az MKP és elődpártjai programjában, és a helyi magyar közösség megmaradását célozzák” – olvasható az MTI tudósításában.

Érdekes módon a memorandumot nem írta alá Matovič legkedvesebb magyar barátja, Berényi József. Berényi nem ma kezdte a szakmát, sejthette, hogy a szlovák sajtó, közvélemény és Matovič is árulást lát majd az MKP szándéka mögött. Így is lett – csütörtökön éjfél előtt pár perccel Matovič szokásához híven Facebook-oldalán jelentette be, hogy az MKP az előre kitervelt memorandum átadásával szabotálta a keddi akciót, visszaélt az ünnepi meghívással és nemzeti szenvedélyek szítására használták fel. „Az MKP képviselőinek lépése, a magyarság radikális igényeit tartalmazó memorandum átadása a feléjük nyújtott kéz leköpése” – mondta csütörtökön Matovič a TASR információ szerint.

„Sajnálom, hogy valaki visszaélt ezzel, és arra használta ki a helyzetet, hogy újra felszítsa a nemzeti ellentéteket, hogy visszaálljon a harminc évvel ezelőtti helyzet" - mondta a miniszterelnök. Hozzátette azt is, nem marad következmények nélkül az MKP húzása. „Hatással lesz az OĽaNO és az MKP kapcsolataira is. Készüljünk fel erre” – folytatta.

Matovič hirtelen nagylelkűsége a szlovákiai magyarok iránt megihlette a két másik parlamenten kívüli pártot is, a Híd és a Magyar Fórum is arra kéri a kormányt, módosítsák végre az Alkotmány preambulumát. „A parlamenten kívüli Híd párt a Szlovák Alkotmány preambulumának módosítását, a kettős állampolgárságról szóló törvény rendezését, egy átfogó kisebbségi törvény elfogadását, valamint az elmaradott, kevert lakosságú régiók fejlesztését kéri Igor Matovič (OĽaNO) kormányfőtől” – derül ki a TASR hírügynökség beszámolójából.

Simon Zsolt, a Magyar Fórum elnöke is azt kéri az Alkotmányban, a „Mi szlovák nemzet” részt váltsa fel a „Mi, a Szlovák Köztársaság állampolgárai”.

Ezt persze nem nézik tétlenül a Smer képviselői sem, Juraj Blanár felháborodását fejtette ki, és azzal vádolta Simont, hogy a Trianon 100. évfordulójával vissza akar élni, méghozzá arra akarja kihasználni, hogy „elnyomja az államalkotó nemzetet”.

A Matovič-kormány első szlovák-magyar epizódja tehát szimbolikus alkalom adtán zajlott. Ahogy azt sejteni lehetett a kormányalakítás után, gesztusokból, marketing húzásokból nincs hiány. Az igazi kérdés viszont az, vajon mikor jönnek a tettek (ha egyáltalán megérkeznek), amelyek nem csak szórakoztatni fogják a szlovákiai magyar embert, de a hétköznapokban is pozitívan hat rájuk.

Nyitókép: ma7.sk

(ann)