Miért pont január 12-ére esett a nap és nem egy melegebb hónapban ünneplünk? Nos, mert 1961-ben ezen a napon mutatta be a PetÅ‘fi Színház az elsÅ‘ magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszaka című darabot, melyet Hubay Miklós, Vas István és Ránki György jegyeznek.

Mi is a musical?
A musical a zenés szórakoztató színház amerikai műfaja, a New York-i Broadway színházainak jellegzetes terméke. Olyan színpadi műfaj, a színházművészeten belül a zenés színház modernebb darabjait foglalja magába, olyan színházművészeti ág, amely egyesíti magában a zene, a tánc és a színházi dramatikus elemeket. Kifejezetten szabad műfaj, az alkotók által formálható, nincsenek megdönthetetlen formai vagy műfaji szabályai. A musical szónak nincs magyar nyelvű megfelelÅ‘je. Számos társművészettel bír, ilyen például a táncművészet, a képzÅ‘művészet, valamint a zene.

Az elsÅ‘ musicaleket a múlt század elsÅ‘ felében a New York-i Broadwayn játszották, ezek zeneileg a jazz különféle ágaiban gyökereztek. Leonard Bernstein és Stephen Sondheim West Side Story-ja (1957) számít az elsÅ‘ igazán modern musicalnek. Sokan az Alan Jay Lerner és Frederick Loewe által jegyzett My Fair Ladyt tartják „a legtökéletesebb musicalnek”.

Ezt követte minden idÅ‘k egyik leghíresebb és legsikeresebb műve, a Galt MacDermot által megálmodott Hair (1969), amely elsÅ‘ alkalommal kizárólag beat- és rockzenei elemeket tartalmazott, és amely nagyon hamar megkapta a kultusz státuszt. A rockmusicalek közül mind igényességben, mind népszerűségben csak az 1971-es Godspell (Stephen Schwartz), a valamivel könnyedebb Grease (1972) és az utolsó klasszikus rockmusicalnek tekintett The Wiz (1975) mérhetÅ‘ hozzá.
Ezzel egy idÅ‘ben mások is alkottak. John Kander és Fred Ebb ekkoriban fogtak neki és készítették el a Cabaret című alkotást, amelynek fÅ‘szerepét az a Lisa Minelli kapta meg, aki szinte egybeforrt magával a darabbal, de bátran állíthatjuk, hogy a műfajjal egyaránt. Kevesek tudják, hogy a Kander-Ebb szerzÅ‘páros jegyzi a Chicago-t is, amelynek érdekessége, hogy az eredeti premierdátumról azért került késÅ‘bbre, nehogy „testvére”, a Cabaret elnyomja annak sikerét. Mindkét darabot Bob Fossey rendezÅ‘-koreográfus vitte sikerre.

1975-ben mutatták be minden idÅ‘k talán legjobb és kétségkívül leghíresebb musicaljét, Marvin Hamlish és Edward Kleban művét, a színészek és táncosok által legnehezebbnek, s talán éppen ezért nem csak a közönség, de a szakmabeliek által is legtöbbre tartott A Chorus Line-t (Tánckar), melynek legendás fináléja, a "One" a műfaj és a szakma jelképévé vált. A Chorus Line kilenc Tony-díjat nyert, többek között a legjobb musical, rendezés, zene és szövegkönyv díját, 1983. szeptember 29-én pedig, mikor a darab a Broadway leghosszabb ideig játszott show-ja lett, a zenés színház történetének egyik legünnepeltebb elÅ‘adásán, a darab zárójelenetében 338 táncos mozgott egyszerre a Shubert Theater színpadán.

Az elmúlt pár évtized koronázatlan királya mindenképp Andrew Lloyd Webber, akinek nevéhez olyan alkotások fűzÅ‘dnek, mint a Jézus Krisztus Szupersztár, az Evita, a Macskák és Az operaház fantomja; utóbbi a valaha leghosszabb ideig játszott darab a Broadwayn. A sor folytatható A nyomorultakkal, a Miss Saigonnal, a Rómeó és Júliával vagy az Amélie-vel.

Andrew Lloyd Webber

A világhírű musicalek zömét Magyarországon is bemutatták, miközben megszülettek az elsÅ‘ hazai zenés darabok is.

1961. január 12-én az Egy szerelem három éjszakája című „musical tragedy” volt az elsÅ‘, amely egy csapásra polgárjogot vívott ki hazánkban is a műfajnak.

Ezt követÅ‘en egymást követték a sikerdarabok:
Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról
István, a király
A padlás
Doktor Herz
Légy jó mindhalálig
Valahol Európában
A dzsungel könyve
Hotel Menthol
Made in Hungária
Abigél
Isten pénze
Szép nyári nap
A Pál utcai fiúk

A magyar mesterzenészek közül Presser Gábor, Szörényi Levente, Bródy János, Sztevanovity Dusán, Tolcsvay László, Dés László és Geszti Péter voltak azok, akik megalapozták a magyarországi musical sikerét. Azt azonban mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy a zseniális színészek és színésznÅ‘k nélkül a fent említett művészek darabjai csak szép nóták maradtak volna. A musical nem egy könnyű műfaj. Az elÅ‘adók feladata nem csak a színészi játék, de a zene, az ének és a tánc is szerves része koreográfiájuknak. Mindezt estérÅ‘l estére megformálni, nos mindenképp emberfeletti feladat.

A felvidéki magyar színházak is több alkalommal mutattak be musicaleket, melyek közül az utóbbi idÅ‘k egyik legnépszerűbb elÅ‘adása lett A padlás a Jókai Színház elÅ‘adásában.

A cikk az ATEMPO.sk weboldalon megjelent összefoglaló alapján készült