Ha nem is varázsköpeny, de láthatatlanná tévÅ‘ kabát létrehozásán dolgozik egy divatipari startup cég.

A cég be akarja bizonyítani, hogy a láthatatlanság lehetséges, de egyelÅ‘re csak a hÅ‘kamerákat tudják becsapni.

A Vollebak nevű divatipari vállalkozás azt állítja, hogy fontos lépést tett a láthatatlanságot biztosító kabát kifejlesztésében. A számítógépen programozható ruha ehhez a grafénre és az infravörös fényre támaszkodik. 2015-ben egy ikerpár, Steve és Nick Tidball alapította meg a startupot, amely fémekbÅ‘l, szálakból és nanoanyagokból készült, elÅ‘remutató ruházat kifejlesztésére összpontosít. Az áttörést 2016-ban hozta meg a számukra, amikor megalkották a vírustaszító Full Metal Jacketet, amelynek 65 százaléka rézszálakból készült. A Vollebak egy álcázott kabát kifejlesztését tűzte ki célul és most egy fontos lépéssel közelebb került a megvalósításhoz.

A kutatók évek óta dolgoznak azon, hogyan lehet dolgokat vagy embereket láthatatlanná tenni. Nemcsak a sci-fi rajongók, hanem a hadsereg is érdeklÅ‘dik az ilyen technológia iránt. A Vollebak a grafénre támaszkodik. A világ legvékonyabb anyagát, amelyet csak néhány éve használnak a gyakorlatban, csodaanyagnak tartják. ErÅ‘s, ugyanakkor rugalmas, könnyű és szinte átlátszó, emellett jobban vezeti az elektromosságot, mint a réz. Két professzor, Andre Geim és Sir Konsztantyin Novoszelov 2010-ben Nobel-díjat kapott az anyaggal kapcsolatos kutatásokért. A Vollebak most az egyetem grafénszakértÅ‘ivel dolgozik együtt az álcázó kabát kifejlesztésén.

Steve Tidball elmondta, hogy amióta megalapították a cégüket, azóta gondolkodtak a láthatatlanságon. De csak akkor érezte elÅ‘ször, hogy ez megvalósítható, amikor látott egy fotót egy grafénalapú anyagról, amely egy infravörös kamerán keresztül úgy látszott, mintha semmi nem lenne a helyén.

A különleges kabáthoz használt grafén alapú anyagot Coskun Kocabas, a Manchesteri Egyetem és a Nemzeti Grafénközpont munkatársa fejlesztette ki. Kocabas ugyanakkor rámutatott, hogy alábecsülte a textíliákkal való munka kihívásait, ezért az elsÅ‘ prototípus elkészítése három évig tartott. A ruha álcázószerkezete 42 kívülrÅ‘l rögzített, többrétegű grafénpanelbÅ‘l áll, amelyek mindegyike körülbelül öt négyzetcentiméteres. Ezekben a panelekben az ionokat folyadékba ágyazzák és feszültség bevezetésével töltik fel. "Konkrétan az elektront irányítjuk a grafénben" - nyilatkozta Kocabas. Ilyen módon a grafén, amely valójában abszorbens, infravörös hÅ‘sugárzás esetén fényvisszaverÅ‘ anyaggá alakítható. A panelekre úgy is lehet gondolni, mint a kijelzÅ‘ egyenként vezérelhetÅ‘ képpontjaira. Egyszerűen fogalmazva, a pixelek ki- és bekapcsolhatók - végsÅ‘ soron láthatatlanná téve a hordozót. Ez azonban egyelÅ‘re csak hÅ‘kamerával lehetséges.

Más tudósok kételkednek abban, hogy a technológia végül valódi álcázóköpennyé válhat. 2016-ban Andrea Alu, a New York-i Egyetem fizikaprofesszora azt állította, hogy egy álcázóköpenyt lehetetlen kifejleszteni. A szakember most nem akarta értékelni a Vollebak fejlesztését addig, amíg nem áll rendelkezésre egy lektorált tanulmány - írja az SG.

Mario Pelaez-Fernandez, a Lille-i Egyetem grafénkutatója viszont úgy vélte, hogy az ötlet zseniális és a technológia alkalmazása mindenképpen megvalósítható. Az infravörös és a látható sugárzás között azonban nagy különbség van. Pelaez-Fernandez hozzátette, hogy az egyetlen lehetséges technológia az, amely a kaméleon színváltoztathatóságához igazodik. Egy valóban láthatatlan kabát azonban valószínűleg nem lenne lehetséges, mert az ilyen ruhát viselÅ‘ emberek még mindig árnyékot vetnének. Tidball elismerte, hogy az infravörös kamerák becsapása csak az elsÅ‘ lépés az álcázó ruházatnak köszönhetÅ‘en a láthatatlanság felé vezetÅ‘ úton és még öt-tíz évre vagyunk a technológiai áttöréstÅ‘l. Azt még a Vollebak alapítója sem tudja megjósolni, mennyi idÅ‘be telik, amíg minden készen áll az értékesítésre és szerinte évtizedekbe telhet, mire bárki álcázókabátot viselhet.