A szabályozás egy fontos alapkérdést vet fel: szabad-e korlátozni a szólásszabadság jogát az álhírekkel való harc érdekében?

Az elnök úgy véli, a rendeletre a szólásszabadság védelme érdekében van szükség, amit a cenzúrázó platformok veszélyeztetnek. A rendelet az úgynevezett tisztességes kommunikációról szóló, 1996-ban elfogadott jogszabály egyik fejezetének felülvizsgálatáról szól. A törvény 230-as számú szakasza jogi védelmet biztosít a közösségi platformokon elhelyezett tartalmaknak, egyben az üzemeltetők számára lehetőséget ad azok „jóhiszemű" moderálására is.

Trump kijelentette, hogy ez a rendelet megfosztja a jogi védelem lehetőségétől azon médiumokat, amelyek üzemeltetői cenzúrázzák a tartalmakat. Közölte azt is, hogy William Barr a szövetségi államok igazságügyi vezetőivel közösen kidolgozza majd a szabályozás részleteit, s biztosítja, hogy ne juthassanak kormányzati támogatások olyan közösségi médiumokhoz, amelyeknek tulajdonosai elfojtják a szólásszabadságot. „Rengeteg adófizetői pénzzel támogatjuk ezeket az óriáscégeket, ez így nem mehet tovább" - fogalmazott. Az elnök továbbá hangsúlyozta: „azért vagyunk ma itt, hogy megvédjük a szólásszabadságot azoktól a legnagyobb veszélyektől, amelyek az amerikai történelemben valaha is fenyegették". Kifejtette: az internetes közösségi platformokat működtető vállalatoknak „ellenőrizetlen hatalmuk van a cenzúrához, a tartalmak szűkítéséhez, szerkesztéséhez, megváltoztatásához, elrejtéséhez, és az állampolgárok egymás közötti, vagy a szélesebb közvélemény kommunikációjának bárminemű virtuális megváltoztatásához".

Erre azt követően került sor, hogy még kedden a Twitter hamisként jelölte meg Trump két bejegyzését is. Mindkettő arról szólt, hogy a levélben történő szavazás a választások „elcsalásához" vezethet, sőt az egyik bejegyzésben az elnök egyértelműen leszögezte, hogy a novemberi választásokon csalás lesz. A mikroblog-szolgáltató megjelölte a bejegyzéseket, és felhívta a felhasználók figyelmét az információk ellenőrzésének fontosságára. Ehhez két hivatkozást is csatolt, az egyik a CNN hírtelevízió riportjához vezetett, amely azt taglalta, hogy Trump állításai megalapozatlanok.

A közösségi platformok szerepéről a társadalomban eltérően vélekednek a Twitter és Facebook vezérei. A közösségi platformoknak „nem szabad az igazság döntőbíráiként fellépniük" mindenben, amit az emberek az interneten kifejtenek - jelentette ki a Facebook elnök-vezérigazgatója a Fox amerikai televíziónak adott interjújában.

Mark Zuckerberg szerint sem a Facebooknak, sem a Twitternek nem dolga, hogy ellenőrizze a megjelenített tartalmakat, rövid bejegyzéseket. Hangsúlyozta, hogy a Facebook politikája különbözik a Twitterétől. Ezzel azt sugallta, hogy az általa alapított oldal nem avatkozik be, nem moderálja a tartalmakat.

Zuckerberg interjúja nyilvános konfrontációhoz vezetett Jack Dorsey-val, a Twitter társalapítójával és igazgatójával, aki azonnal védelmébe vette a „tényellenőrzést", vagyis a megjelenő bejegyzésekben szereplő közlések esetleges kiigazítását.

„Továbbra is rámutatunk majd a választásokról szóló pontatlan vagy vitatott információkra szerte a világban. És elismerjük majd bármely saját tévedésünket is" - írta Dorsey. Majd leszögezte, hogy álláspontja szerint „ettől nem leszünk az igazság döntőbírái".

A Twitter vezetője kiemelte: szándékukban áll, hogy összekössék az egymásnak ellentmondó megnyilvánulásokat, illetve megmutassák a vitatott információkat, hogy az emberek maguk alkothassanak ítéletet.