Mark Zuckerberg, a Facebook alapító elnök-vezérigazgatója tavaly október végén jelentette be, hogy Meta lesz a Facebook, az Instagram és a WhatsApp közösségi oldalakat működtetÅ‘ cég új neve. A menedzser remélte, hogy hamarosan egy "metaverzumot" működtetÅ‘ vállalatként tekintenek majd rájuk, ahol találkozik a fizikai és a digitális világ, és "magával ragadó virtuális online élményt" nyújt majd a felhasználóknak. Az üzletember a metaverzum lehetÅ‘ségeit februárban mutatta be.

Most egy részvényes arra szólította fel Mark Zuckerberget, hogy drasztikusan csökkentse a metaverzumba történÅ‘ befektetéseket és azok helyett inkább a mesterséges intelligenciára összpontosítson. A menedzsernek szilárd meggyÅ‘zÅ‘dése, hogy a metaverzum az internet jövÅ‘je és ezért teljes egészében a virtuális világra állítja át a céget, ezzel pedig hatalmas kockázatot vállal. Nem sokkal azelÅ‘tt, hogy Zuckerberg megtette a fordulatot, a Facebook-csoport értéke ezermilliárd dollár volt, míg most, egy esztendÅ‘vel a metaverzum bejelentése után már csak 360 milliárd dollár és Zuckerberg már nem tartozik a világ 20 leggazdagabb embere közé. (Igaz, az egész részvénypiac bajban van most.) Vagy másképp fogalmazva: a Meta 2021 Å‘sze óta naponta 1,5 milliárd dollárt veszít tÅ‘zsdei értékébÅ‘l.

Többek között emiatt fogalmazta meg nyílt levelét Brad Gerstner, az Altimeter Capital befektetési cég vezérigazgatója és alapítója. Az anyagban a részvényes arra szólította fel a Meta elsÅ‘ emberéét, hogy az elmúlt 18 hónap hatalmas tÅ‘zsdei veszteségei miatt csökkentse a metaverzumba való beruházásokat. Gerstner társasága, az Altimeter Capital a Meta mintegy 0,11 százalékát birtokolja, ennek ellenére a véleményét Zuckerberg nem veheti félvállról. A levélben azzal vádolja Metát, hogy átesnek a ló túloldalára, és a metaverzumra való összpontosítás elvonta a cég figyelmét attól, hogy az alaptevékenységére összpontosítson, amely a cég Reality Labs szegmensével ellentétben profitot termel.

Gerstner hangsúlyozta, hogy szerinte a metaverzum fontos, de nem a jelenlegi léptékben. A Meta jelenleg évente tíz-tizenöt milliárd dollárt fektet be a projektbe, beleértve a kiterjesztett és a virtuális valóság technológiát és a Horizon Worlds MMO-t. Az összeg túl sok a befektetÅ‘nek, különösen azért, mert Zuckerberg többször is hangsúlyozta, hogy a metaverzum egy több évre szóló beruházás. Gerstner ezt aggasztónak tartja. Ahogy fogalmazott: "Egy több mint 100 milliárd dolláros befektetés egy ismeretlen jövÅ‘be még a Szilícium-völgy mércéjével mérve is túlméretezett és ijesztÅ‘". Ezért azt kérte, hogy a metaverzumba történÅ‘ befektetések összegét csökkentsék évi ötmilliárd dollárra.

A részvényes javaslatot tett Zuckerbergnek és az igazgatótanácsnak arra vonatkozóan, hogy a pénzt hogyan lehetne jobban elkölteni, mint a metaverzumban elégetni: a vállalatnak jobban kellene a mesterséges intelligenciára összpontosítania. A Meta ugyanis hihetetlenül jó helyzetben van - különösen a vetélytársaihoz képest - ahhoz, hogy termékeket kínáljon ezen a területen. Minden jel szerint recessziós korszak jön a gazdaságban, és a vállalatnak a több milliárdos felhasználószámmal bíró alkalmazásokra kellene figyelnie , nem pedig a 200 000 aktív felhasználóval bíró Horizon Worlds-re. Mindezeken túl Gerstner javaslata szerint legalább 20 százalékkal csökkenteni kellene az alkalmazottak létszámát.

Például minden problémája ellenére az Instagram még mindig a Meta koronaékszere: az emberek elégedettek az alkalmazással, és a Reels jó eredményeket hozott. Ahelyett, hogy feldühítené a felhasználókat azzal, hogy az Instagramot TikTok-klónná próbálja alakítani, a Metának az idejét és energiáját az elkötelezettség növelésére kellene fordítania. Ugyanígy a WhatsApp-nál, mely a világ legnépszerűbb kommunikációs alkalmazása. A platform nem tartalmaz hirdetéseket, elsÅ‘sorban annak érdekében, hogy megÅ‘rizze identitását felhasználóbarát szolgáltatásként. A Meta azonban megígérte, hogy népszerűségét más módon is kamatoztatja a bevétel növelésére, beleértve a fizetÅ‘s funkciókat is. Mégis, a Meta ahelyett, hogy a bevált alkalmazásaira összpontosítana, dollármilliárdokat fektet be egy olyan ötletbe, amely _talán_ öt vagy tíz év múlva megtérül.

Gerstner a Meta jövÅ‘jével kapcsolatos véleményét nem véletlenül idÅ‘zítette mostanra, mivel a Bank of America a Meta részvényeit "vásárlásra ajánlottról" "semlegesre" minÅ‘sítette le. A pénzintézet a lépést többek között a hatalmas metaverzum-beruházásokkal indokolta, fÅ‘leg, hogy azok nem vezettek a kívánt elÅ‘relépéshez. Gerstner azt is hozzátette, hogy a Meta részvényei 55 százalékkal estek, míg más nagy technológiai versenytársak részvényeinél ez az arány ugyanebben az idÅ‘szakban csak 19 százalék volt. A befektetÅ‘ még a bizalomvesztésrÅ‘l és a Meta iránti rossz hangulatról is beszélt a piacon.

Vitalik Buterin, az Ethereum társalapítója, is kritikát fogalmazott meg a metaverzummal kapcsolatban. A menedzser azt mondta, hogy bár meg van gyÅ‘zÅ‘dve arról, hogy a metaverzum "meg fog valósulni", a hasonló próbálkozások kudarcot vallanak, mert még nem lehet tudni, hogy az emberek valójában mit akarnak. A hónap elején Zuckerberg bemutatta a Reality Labs legújabb fejlesztéseit, amelyeket sokan kiábrándítónak találtak. Az egyik elemzÅ‘ „kétségbeesettnek” nevezte a bemutatót. A Meta várhatóan még ezen a héten beszámol negyedéves eredményeirÅ‘l, és sok szakértÅ‘ arra számít, hogy a Reality Labs veszteségei tovább növekednek.