A fiatalok kétharmada a legnagyobb veszélynek az elszegényedést tekinti. A felmérés szerint leginkább a járvány okozta gazdasági következményektől tartanak, az egészségük miatt azonban sokkal kevésbé aggódnak, mint a náluk idősebb generáció.

Az is kiderült, tiszteletben tartják a korlátozásokat beleértve a szájmaszk kötelező viselését is, társasági életüket viszont sokkal kevésbé hajlandóak szigorúan korlátozni. A megkérdezettek háromnegyede a tiltás ellenére is szeretne találkozni barátaival. Az előző évek adataihoz képest sok fiatal úgy döntött, képességei fejlesztésére fordítja a karanténban töltött időt. A szociológusok szerint a fiatalok szívesen jelentkeznek önkéntes munkára vagy éppen jótékonysági programok keretein belül igyekeznek segíteni akár idegeneknek is.

A 2Muse ügynökség által kivitelezett felmérésben ezer 15 és 29 év közötti fiatal vett részt, április végén és május elején zajlott az adatgyűjtés. A tinik és ifjúsági szervezetek tagjai körében a vírus ideje alatt is optimizmus a jellemző. Kevésbé pozitívan élik meg a helyzetet a 20 és 24 év közötti fiatalok, akik kisvárosokban élnek. A korlátozások ideje alatt a negatív érzelmek közül az idegességet és feszültséget emelték ki a legtöbben, a válaszadók egyharmada folyamatosan feszültnek érzi magát.

A fiatalok tehát kevésbé érzik magukat veszélyben, mint a felnőttek, jólétük miatt azonban aggódnak. Elfogadják a hosszútávú intézkedéseket, egyetértenek vele, hogy a vírus terjedésének megakadályozása érdekében a kormánynak joga van bizonyos mértékig korlátozni a szabad mozgás jogát. Barátaikat azonban sokkal kevesebben tudják nélkülözni, mint a felnőttek. A megkérdezettek háromnegyede találkozgatott ismerősökkel a karantén ideje alatt. Míg az idősebbek fele teljesen korlátozta a személyes találkozást a barátokkal, addig a fiatalok mindössze negyede volt hajlandó lemondani a barátok társaságáról.

A nők jobban fenyegetve érzik magukat a vírustól, mint a férfiak, ezért fegyelmezettebben tartják tiszteletben a szájmaszk hordását és távolságtartást egyaránt.

Legkevésbé az iskola, munkahely és a templom hiányzik a fiataloknak. A személyes kapcsolatok mellett leginkább az utazást (81%) és étterembe járást (71%) hiányolják.

A séta, tévénézés és egyéb hobbik mellett a fiatalok 12%-a napi szinten többet foglalkozik nyelvkurzussal vagy egyéb képességek elsajátításával, fejlesztésével.

A vírus ideje alatt a fiatalok egyharmada kapcsolódott be önkéntes tevékenységbe. Korábban barátoknak, szomszédoknak segítettek leggyakrabban, idegeneknek és ismeretlen személyeknek viszont alig. Az intézkedések bevezetése óta kétszer annyi fiatal járult hozzá önkéntes munkával az idegenek megsegítéséhez.

Az elemzés szerzői úgy vélik, nem szabad megfeledkezni a fiatal generációval való megfelelő kommunikációról, hangsúlyozni kell az intézkedések fontosságát, amelyek az egészségük és biztonságuk megőrzését szolgálják. „A legveszélyeztetebb csoportok közé tartoznak a rossz egészégügyi állapotú, gyenge védő halóval rendelkező és kisvárosokban élő fiatalok, illetve a nők. Ez azt jelenti, a nyilvánossággal való kommunikáció és politikák kidolgozásánál nem szabad megfeledkezni róluk, speciális figyelmet kell nekik szentelni” - mondta Fishbone Vlčková szociológus.

A háztartással járó megnövekedett terhek elsősorban a nőket sújtották, a fiatalokat nem igazán vonták be munkamegosztás folyamatába. A szakértők szerint fontos, hogy teret adjunk fiataloknak a problémamegoldásra, hogy otthon, biztonságos körülmények között tehessék próbára magukat. Ezáltal a megoldás részének érezhetik magukat és felkészültebbek lesznek az önálló életre.