1973 – II. Erzsébet megnyitja a Sydney Operaházat

A Sydney-i Operaház új épületének megépítésére 1954-ben pályázatot írtak ki. Ezen 32 országból 233-an vettek részt. A nyertes egy addig ismeretlen dán építész lett: Jørn Utzon. A terv ihletője Sydney hatalmas jachtkikötője, az ott gyakran látható vitorlák voltak. Az operaházat II. Erzsébet brit királynő 1973. október 20-án avatta fel, hatalmas tömeg jelenlétében. A megnyitót tűzijáték és Beethoven 9. szimfóniájának előadása követte, a ceremóniát a televízió közvetítette. Sokak véleménye szerint második világháború óta nem építettek szebb épületet a világon.

1949 – Első alkalommal jelent meg a Nők Lapja

Ezen a napon kerül piacra először Magyarország első és azóta is piacvezető női magazinja. A tömegkommunikáció rohamos fejlődése mellett igen ritka, ha egy termék hosszabb távon is meg tudja őrizni presztízsét, rangját. Különösen igaz ez a női lapok területén, ahol – valamiért – rendre újabb és újabb lapok megjelenése színesíti a kínálatot. A Nők Lapja 72 éve a vezető női magazin Magyarországon.

1887 – Döntés születik a Fővárosi Múzeum megalapításáról Budapesten

A várostörténeti múzeumok alapításának gondolatát először Rómer Flóris vetette fel az 1860-as években. Miután egy Magyarországon élő mérnök, műgyűjtő, Enea Lanfranconi a fővárosnak adományozta budapesti városképeinek gyűjteményét, a fővárosi közgyűlés 1887-ben határozatot hozott egy fővárosi múzeum létesítéséről. Bár a meglévő gyűjtemények anyagának egy részét már az 1885. évi országos kiállításon (a Városligetben), majd az 1896. évi millenniumi kiállításon is bemutatták, a Fővárosi Múzeum csak húsz évvel az első határozat után, 1907-ben alakult meg. A városligeti kiállítási épületben, (a mai Olaf Palme sétányon) megnyílt állandó kiállítás fényképei a Kiscelli Múzeumban láthatók. A várostörténeti vonatkozású képek, tárgyi emlékek mellett a képzőművészeti alkotások is a múzeum gyűjteményébe kerültek.

1875 – Tisza Kálmánt kinevezik Magyarország miniszterelnökének

Tisza 45 évesen lett miniszterelnök. Az emberek vagy szerették, vagy gyűlölték, közönyt nem tudott kiváltani. 1875-ben nagyon nagy volt vele szemben a várakozás és tudta is, hogy mit kell tennie. A kormányt nem alakította át, mindenkit átvett Wenckheimmel együtt, aki a király személye körüli miniszter tárcáját kapta meg. Tisza Kálmán kormánya nagy súlyt helyezett azokra a kereskedelmi egyezményekre, amelyet az Osztrák-Magyar Monarchia kötött valamelyik fontos európai partnerrel. Ezekben főleg a magyar gazdasági érdekek védelmét tartották szem előtt, ami persze nem volt egyszerű, mivel általában az osztrákok érdekei mások voltak a magyarokéhoz képest. Az 1870-es évek végén a természeti katasztrófák sem hiányoztak Magyarországon. 1879 márciusában Szegedet elöntötte a Tisza, 90%-ban víz alá került a város. A pusztulás Európa figyelmét is kiváltja, számos nagyhatalom ad segélyt. Tisza Kálmán testvérét, Lajost nevezi ki kormánybiztosnak, aki újjáépíti a várost.

1740 – Mária Terézia lép a trónra és ezzel megkezdődik az örökösödési háború

VI. Károly német-római császár, (III. Károly néven magyar király) halála után leánya, Mária Terézia lépett a trónra. Örökölte az osztrák tartományok, Csehország és Magyarország feletti uralmat, amelyre többen is igényt tartottak, így kirobbant az osztrák örökösödéi háború. VI. Károly a Habsburg-ház utolsó férfitagjaként 1713-ban a "Pragmatica Sanctióban" szabályozta a trónutódlást a nőági örökösök javára, valamint külpolitikájának is fő célja volt, hogy ezt a többi állammal elfogadtassa. Egyedül Bajorország nem ismerte el a "Pragmatica Sanctiót", de a Habsburg örökségre Poroszország és Spanyolország is igényt tartott. Az 1740-től 1748-ig tartó osztrák örökösödési háborúban II. Frigyes porosz király Sziléziát követelte Mária Teréziától. A drezdai békében Mária Terézia férjét, I. Ferencet elismerte német-római császárnak, de ezért megtartotta Sziléziát.

1554 – Zólyomban megszületik Balassi Bálint

Balassi Bálint a magyar irodalom és a XVI. századi reneszánsz kiemelkedő alakja. Zólyom várában született arisztokrata, nyers földesúr volt és ugyanaz a gazdag mulatozó életet élte, mint a többi főnemes. Kitűnő nevelést kapott Bornemissza Pétertől. Balassi Bálint nevét régebben Balassa Bálintnak mondták; voltak, akik úgy vélték, hogy tulajdonképpen Balázsinak kell kimondani ezt a régi családnevet; ő maga különbözőképpen írta saját nevét; a híres família különböző tagjait is hol Balassiként, hol Balassaként említik a kortársak is, az utókor is.