Szent András napja

Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek. A naphoz fűződő szokások célja, hogy a fiatalok megtudják, ki lesz a házastársuk. Például András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük. Vidékenként eltérően számos más férjjósló praktika volt szokásban. Számos időjárás jósló szokás is kapcsolódik András napjához. A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik. Ilyenkor sok helyen készítettek hagyma kalendáriumot: szétszedett fej vöröshagyma rétegeire csipet sót szórtak. 12 réteget elneveztek a 12 hónap nevével, majd újév napján a hagyma rétegek állapotából megjósolták a következő év időjárását. András napkor kezdődtek a disznóvágások, ezért disznóölőnek is nevezték. Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték. November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeken, jeles napokon, így András, Borbála, Luca napján, valamint karácsony két napján. András-nap éjfélkor beáll a csend ideje, az advent.

1990 – Hivatalosan is befejeződött a Berlini fal lebontása

A berlini fal 1989. november 9-i leomlása az egész világ számára egy korszak végét jelentette. A németek számára a háború utáni nagyon hosszú időszak ért ezzel véget. Huszonnyolc év kényszerű különélés után családok egyesülhettek és barátok találkozhattak végre újra. A hirtelen történt események mindenkit váratlanul értek, az NDK polgárai azonban ekkor már több hónapja politikai és gazdasági változásokat követeltek az utcára vonulva. A keletnémet kormány már nem tudta sokáig tartani magát a korábbi években a Szovjetunióban indított glasznoszty és peresztrojka ellenében, és már képtelen volt megakadályozni a lakosság újabb tömeges kivándorlását. November 9-én kora este a rendszer szóvivője azzal lepte meg az újságírókat, hogy zavarosan fogalmazva bejelentette: az NDK polgárai bármely határátkelőhelyen és külön engedély nélkül elhagyhatják az országot. A nyugati média is azon nyomban lehozta a hírt, és a bejelentés hatására több ezer kelet-berlini polgár indult meg a határátkelőhelyek felé. Zavarodottságukban és egyértelmű utasítások híján a határőrök felnyitották a sorompókat. A kelet-berliniek közel harminc év után először szabadon átléphettek a fal túloldalára. A vasfüggöny megnyílt, és új korszak kezdődött.

1886 – Először mutattak be revü-műsort

Az 1869-ben Folies Trévise néven megnyílt szórakozóhely eredetileg operaháznak épült, étkezéssel egybekötött operettekkel, vígoperával, népszerű dalokkal, és tornával várták a közönséget. A francia „folies” szó szabadtéri szórakozóhelyet jelöl, A Trévise szó egy közeli utca nevéből jött. Azonban Duc de Trévise nemesember nem akarta, hogy a neve egy erkölcstelen táncteremmel legyen kapcsolatba hozva, így 1873-ban átkeresztelték Folies Bergère-re, egy másik, közeli utca után (rue Bergère). 1886-ban a közönség igényeit figyelembevéve alkotta meg a hely vezetősége a fantasztikus kosztümökbe öltözött hölgyek szereplésével előadott színpadi revüműsort, ami hatalmas siker lett. Az 1890-es évektől egyre inkább szerepeltek a műsorban sztriptíz részletek és közel meztelen táncosnők. A táncosokon kívül 200 fő dolgozott a revük során, ahol 40 díszletet és nagyjából 1000 kosztümöt használtak.

1874 – Megszületik Winston Churchill

A woodstocki Blenhaim kastélyban született. Teljes nevén: Sir Winston Leonard Spencer Churchill 1900-tól konzervatív alsóházi képviselő volt, majd 1904-ben átpártolt a liberálisokhoz. Fényes politikai karrierje során 1908-ban kereskedelmi miniszterré, 1910-ben belügyminiszterré, 1917-ben fegyverkezési miniszterré, 1918-ban hadügyminiszterré és 1921-ben gyarmatügyi miniszterré nevezték ki. A konzervatívokhoz visszatérve 1940.05.10. és 1945.07.26. között miniszterelnökként és hadügyminiszterként vezette a háborús nagy koalíciót. 1951-től 1955-ig ismét a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. 1953-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.

1782 – Véget ért az Amerikai Függetlenségi Háború

Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen. A gyarmatok népességét megosztotta a konfliktus, és míg a patrióták a gyarmatok függetlenedését támogatták, addig a lojalisták továbbra is hűek maradtak az angol királyhoz. A gyarmatok kezdetben nem is függetlenedni kívántak, hanem a számukra kedvezőtlen rendeletek, adók visszavonását követelték. A háború kitörésének számos oka volt, a folyamat már a hétéves háborút lezáró 1763-as párizsi békeszerződés idején megkezdődött, 1775-ben fegyveres szakaszába lépett, és 1783-ban a párizsi békekötéssel zárult, ahol Nagy-Britannia elismerte az Amerikai Egyesült Államok szuverenitását.