2013 - A Fagylalt napja Magyarországon

Május 8-a a Fagyinap,mert ez a dátum hasonlít a legjobban a fagylaltra: az V. hónap "V"-je a tölcsérre, a 8-as pedig két egymásra rakott gombócra emlékeztet. Ilyenkor a résztvevők féláron adják a saját kézműves fagylaltjaikat. Sokan jótékony célokra is juttatnak az e napon szerzett plusz bevételekből, illetve sokan szállítanak kórházak, gyermek intézmények számára fagyit.

1994 - A Magyar Országgyűlési Választások első fordulója

Az első fordulót május 8-án, a másodikat május 29-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 68,92%, a másodikban 55,12% volt.A választások utána a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és az Agrárszövetség (ASZ) alakított kormányt.

1945 - A Győzelem Napja

Európában az ünnepnap május 8, Oroszországban és a volt Szovjetúnió országaiban május 9. A fasizmus felett aratott győzelem napja. 1945. május 7-én Jodl tábornok Reimsben aláírta az általános megadásról szóló okmányt, május 8-án Keitel tábornok megismételte az aláírást a szovjet főhadiszálláson. Május 9-én nulla óra egy perckor Európában véget ért a második világháború, ennek emlékére ez a nap a Győzelem napja. A II. világháború valójában még ekkor nem ért véget.

1860 - A Vöröskereszt napja

1828. május 8-án született Henri Dunant svájci író, aki 1859-ben szemtanúja volt a solferinói ütközet sebesültjei tragikus pusztulásának. Ennek az élménynek a következtében 1860-ban elkezdte létrehozni a Nemzetközi Vöröskereszt segélyszervezetét. A Vöröskereszt alapításának az 1863-as évet jelölik meg, az ún. Genfi Egyezmény egy évvel később hagyta jóvá a kezdeményezést. Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.

1429 - Jeanne d’Arc és serege visszaveri az orleans-i ostromlókat

Látomásától vezetve cselekedett. A lotharingiai parasztlány VII. Károly királyi serege élén felszabadította az angol megszállás alól Orleans-t, majd Rheimsbe kísérte Károlyt, ahol királlyá koronáztatta. Jeanne d'Arc 1430-ban a burgundi herceg fogságába esett, aki átadta őt a szövetséges angoloknak. Egyházi per alapján 1431. 05. 30-án Rouenban eretnekség és bűbájosság miatt máglyán megégették. 1456-tól - rehabilitálása óta - francia nemzeti hősként tisztelik. A Százéves háború (1337-1453) az Anglia és Franciaország közt, Flandria gazdag ipari területeiért és a francia trón birtoklásáért folytatott, 116 évig tartó háború volt. A háború 1337-ben vette kezdetét, mikor III. Edward megszállta seregeivel Flandriát. Hatalmas győzelmet aratott a Crécy csatában (1346), sikerét főként 10000 kiválóan képzett, angol hosszúíjjal felszerelt íjászának köszönhette. Miután fia Edward, a Fekete Herceg a Poitiers-i csatában (1356) foglyul ejtette II. János királyt, aki 1350-ben vette át a trónt, a franciák jelentős területeket kényszerültek átadni az angoloknak. A királyért kért váltságdíj részeként Anglia birtokába került Aquitania, majd Calais. 1422-re angol fennhatóság alá kerültek a Loire folyótól északra fekvő területek. A háború fordulópontját 1429-ben Jeanne d?Arc angolellenes mozgalma hozta. A franciák 1453-ra Calais kivételével visszafoglalták területeiket. Érdekességek: Az angolok a hosszú íjat a Százéves háborúban alkalmazták először a kontinensen. Egy képzett íjász percenként 12 nyilat lőtt el. A franciák győzelmét a puskapor időközbeni feltalálása segítette. A háborút teljes egészében francia földön vívták. Az Azincourt-i csatában az angol katonák vérhastól szenvedtek, az íjászok emiatt félmeztelenül harcoltak. Jeanne d'Arc-nak nem volt fegyvere, egy lobogóval indult harcba.