Születésnaposok: Szarvas József, Kenny G., Aigner Szilárd, Almási Éva, Martha Argerich, Komora Imre, Hajdu Sándor,

1981 – Először regisztráltak AIDS-es betegeket

Először számoltak be az AIDS előfordulásáról, amikor orvosok 5 los angeles-i homoszexuális férfinél a tüdőgyulladás egy ritka formájára lettek figyelmesek.

1972 – Környezetvédelmi Világnap

1972. június 5-én nyílt meg Stockholmban "Ember és bioszféra" címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. Az emberi környezettel foglalkozó ENSZ-konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi nappá nyilvánította.

1969 – A szovjet gyártású TU-144-es utasszállító először lépte át a hangsebességet

A Tupoljev 144-es repülőgép a hangsebesség kétszresét (M-2) 1970. 11. 12-én lépte át. Korának leggyorsabb utasszállító gépe volt. Hasonló repülőgép volt a Aérospatiale / British Aircraft Corporation által gyártott Concorde.

1967 – A Hatnapos háború kezdete

A Gamal Abden-Nasszer egyiptomi elnök által összekovácsolt négyes szövetség tagjai (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak) elkötelezték magukat egy Izrael elleni nagy háborúra. Főként szovjet forrásokból több mint 1800 harckocsit, 660 harci repülőt és egy gigantikus, 364 ezer fős, jól felfegyverzett hadsereget állítottak föl határaikon. Az izraeli haderő ezzel szemben alig 800 harckocsival, 300 harci géppel, valamint 264 000 fős, francia-brit és kis részben amerikai forrásokból felfegyverzett, igen motivált haderővel készült a teljes megsemmisüléssel fenyegető háborúra. Az Akabai-öböl bejáratának (Tiráni-szoros) elzárásakor kirobbant válság lett az elkerülhetetlen konfliktus gyújtószikrája. Nasszer bejelentette, hogy eltökélt szándéka „a palesztin felszabadító háborút” megvívni, és az, hogy „az arab népnek eltökélt szándéka eltörölni Izraelt a föld színéről”. 1967. június 5. hajnali 4 óra 30 perckor az izraeli légtérbe berepülő egyiptomi vadászgépek összecsaptak az izraeli gépekkel. A háború elkezdődött.

1944 – A Szövetségesek elfoglalják Rómát

A II. Világháború vége felé, amikor a németek már szinte minden fronton vesztésre álltak, az olaszok is cserben hagyták őket, így a Szövetségesek elfoglalhatták az olasz fővárost.

1473 – Chronica Hungarorum, az első magyar nyomtatott könyv

Hess András nyomdájában nyomtatták ki, valószínűleg dél-németországi vastag fehér papíron, latin nyelven, kerekített antikva betűkkel a 67 levélre terjedő Chronica Hungarorum-ot. A 14. századi krónika-kompozíción alapul és két részben tárgyalja a magyar történetet a kezdetektől Mátyás király koráig. Az első rész szövege több önálló történeti mű összeolvadásából jött létre, a második szakasz I. Lajos magyar király halálától Mátyás moldvai hadjáratáig tart. Hess András, német származású nyomdász 2000 ezüst forint támogatással 1472-ben állította fel Budán a hazánkban legelső és akkor még egyetlen nyomdát, amellyel a legtöbb európai államot megelőztük.

1446 – Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává választják

Hunyadi János az 1446. június 5-i döntés értelmében gubernátorként egy országtanács felügyeletével és számos egyéb korlátozással gyakorolhatta a legfelső hatalmat. A Tiszántúlt és Erdélyt közvetlenül irányító vajda-főkapitány birtokába kerültek a királyi várak, az uralkodói seregek és a pénzverdék is. A kinevezések, adományozások terén Hunyadi az országtanács jóváhagyására kényszerült – közösen hozhattak törvényeket is – kiadásait pedig a kincstartó felügyelte. Kezdetben az uralkodói birtokokat és az ebből származó jövedelmeket sem Hunyadi kezelte, de az 1447-es esztendőben – Buda várával együtt – végül ezt a jogot is megszerezte. Ezen az országgyűlésen sikerült elérnie a főkapitányi posztok megszüntetését is, ezáltal tovább növelte saját maga és – nagyrészt köznemesekből álló – pártja hatalmát.