Hírek
2021. Július 05. 19:48, hétfő |
Világ
Forrás: Britannica / Képes történelem
Ezen a napon: július 5.
Ismét itt vagyunk! Mai cikkünkben újra megnyitjuk a történelem kapuit és bepillantunk a július 5-i fiókba. Lássuk, mi történt ezen a napon!
1996 – Dolly, a bárány születésnapja
Dolly, aki Edinburghban született, volt az első sikeresen klónozott emlős a világon. Születését egy egész éven át eltitkolták.
1950 – Elfogadták Izraelben a Visszatérési törvényt
A Knesset elfogadta az ún. Visszatérési törvényt, amely minden zsidó polgárnak azonnal biztosította a beutazás lehetőségét, valamint az állampolgárság azonnali felvételét. A törvény rengeteg problémát vetett fel, ugyanis előkerült a kérdés: „Ki az igazi zsidó?”
1946 – Először viselt modell bikinit
A Louis Réard autómérnök által tervezett, akkoriban botrányosnak tartott, mérete miatt "atom"-nak nevezett fürdőruha kezdetben óriási vihart kavart. A női idomokból alig valamit takaró ruhadarab bemutatását egyetlen hivatalos manöken sem vállalta. Bemutatására végül a jelzett napon, Párizsban, a híres Deligny uszodahajón, egy divatbemutató keretében került sor. Micheline Bernardini-t, a Casino de Paris mulató vetkőző táncosnőjét kérték fel, hogy sétáljon végig a páston a csöppnyi ruhadarabban. A férfiaknak persze nagyon tetszett az új fürdőruha, a táncosnő több tízezer szerelmeslevelet és házassági ajánlatot kapott a megvadult férfiaktól.
1865 – Londonban megalapítják az Üdvhadsereget
Nemzetközi egyház, amelynek hitvallása a Bibliára épül. A világ több mint száz országában működő Üdvhadsereg mindenütt azonos irányelvek szerint munkálkodik, munkamódszereit azonban az adott ország körülményeihez igazítja. A jelszava: "Levest, szappant, üdvösséget." Más szóval, ha az ember éhes, vagy nincs lehetősége tisztálkodni, nem elég Isten szeretetéről beszélni neki. A szervezetet "Keresztény misszió" néven alapította William Booth metodista pap Londonban, elsősorban az alkoholizmus és a prostitúció leküzdésére, a legalsóbb néposztályok megsegítésére és lelki gondozására. A szervezet 1878-ban vette fel az "Üdvhadsereg" nevet.
1853 – Csontváry Kosztka Tivadar születésnapja
Eredetileg gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétai allűrjei is hozzájárultak, melyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak. Művészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem. Főbb művei: A szerelmesek találkozása, Sziget, Kairói pályaudvar, Magányos cédrus
1830 – A franciák elfoglalják Algírt
Algéria 132 évvel később ugyanezen a napon nyerte vissza függetlenségét.
1182 – Assisi Szent Ferenc születésének napja
Édesapja dúsgazdag posztókereskedő volt, aki fia ifjúkori léhaságait szó nélkül finanszírozta. A férfivá serdült katona lett, részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomásában megjelent előtte Jézus Krisztus, aki felszólította, forduljon vissza. Felhagyott a léha élettel, nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbe hozatta a Monte Subinco-i bencés szerzetesek Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérelemmel fordult III. Ince pápához, aki ezt meg is adta. A rend a szegénység erényén alapult és Ferenc halála után a közösségek gyorsan szaporodtak Itáliában, de misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is. Magyarországon először a XIV. században íródott Jókai-kódexben jegyezték le tetteit: prédikált a madaraknak, megszelídítette a városban garázdálkodó gubbiói farkast, testén viselte Krisztus sebeit. 1228-ban avatták szentté. A 2013-ban pápává választott Jorge Mario Bergoglio bíboros az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet.
907 – A Pozsony melletti csata
A magyarok hadjárataikkal ("kalandozások") - amelyek során Bizáncig, Dél-Itáliáig és a Pireneusi-félszigetre is eljutottak - állandóan fenyegették Bajorországot és Szászországot. Kereskedelmi útvonalaikat elvágták az Elbától, valamint Oroszországtól. 907-ben egyesült európai haderő gyűlt össze a bécsi medencében. A hadjáratot német-római vezetéssel szervezték meg és az akkori német király rendelete szerint azzal a céllal, hogy "...decretum..Ugros eliminandos esse..." azaz " elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak". Nos, ez nem sikerült valami fényesen, ugyanis a magyarok végül legyőzték a bajor sereget.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 19. 13:51, kedd | Világ
Putyin új nukleáris doktrínát hagyott jóvá
A doktrína szerint Moszkva fenntartja a jogot, hogy egy nagyszabású támadás esetén fontolóra vegye a nukleáris fegyverek alkalmazását.
2024. November 07. 14:15, csütörtök | Világ
Az EU nagykövetei szerint lehetséges, hogy a Trump-kormány megemeli a vámokat
A jelenlegi bizottsági tagok hivatali ideje lejár, az újonnan kinevezett jelöltek pedig az Európai Parlament (EP) jóváhagyására várnak.
2024. Október 30. 14:01, szerda | Világ
Ezen a napon: Október 30.
Ezen a napon rovatunk mai epizódjában ismét bemutatunk néhány jeles eseményt, amelyek ezen a napon történtek a történelemben.
2024. Október 07. 17:16, hétfő | Világ
Fico: Szlovákia feltétel nélkül támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz
Ugyanakkor Fico szerint Szlovákia részt fog venni minden olyan békekonferencián, amelynek célja az Ukrajna és Oroszország közötti háború befejezése.