1958 – A Barátság Világnapja

1958 óta tartják Paraguayban, innen terjedt el több Dél-Amerikai államban az ünneplése. Az internet és a közösségi média népszerűvé válása után a Barátság Napjának ünneplése világméretűvé vált. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése (az ENSZ szerve) 2011-ben nyilvánította nemzetközi nappá. Néhány országban más napokon tartják, van, ahol augusztus első vasárnapja, van, ahol április 8.

1932 – Megkezdődött a X. Újkori Nyári Olimpia Los Angelesben

Az amerikai kontinensen tartott második újkori Olimpia többek közt a hatalmas olimpiai stadion és a fantasztikus megnyitóünnepség miatt volt emlékezetes. Ezeken túl a szervezés is tökéletes volt, és ezen az Olimpián laktak először olimpiai faluban a versenyzők, igaz, egyelőre csak a férfiak. 37 országból 1281 férfi és 127 női sportoló érkezett a játékokra, 14 sportágban 117 versenyszámban vettek részt. Míg Johnny Weismüller épp csak az előző Olimpián úszta egy percen belül a 100 métert, Los Angelesben már mind a hat döntős egy percen belül úszott. Sajnos a magyarok itt épp nem jeleskedtek az úszószámokban, de összesen így is 6 arany-, 5 ezüst- és 5 bronzérmet hoztak haza. Bajnok lett a vízilabdacsapat Komjádi Béla vezetésével, Pelle István tornász műszabadgyakorlata és lólengése is aranyat érdemelt, az ökölvívó Énekes István légsúlyban lett első, a kardozók minden korábbinál nagyobb fölénnyel nyertek csapatban, egyéniben pedig Jekelfalussy-Piller György állhatott a dobogó legfelső fokára.

1866 – Elindult az első pesti lóvasút

Ekkor indult el Pesten az első lóvasút, a járat a mai Kálvin tér és Újpest között biztosította a menetrend szerinti összeköttetést. 1868-ban készült el a városligeti és a kőbányai vonal, a pályán első, másod- és harmadosztályú, zárt és nyitott kocsik közlekedtek, köztük emeletesek is.

1863 – Henry Ford születésnapja

Henry Ford, aki a köznapi élet részévé tette az autót, 39 éves koráig kizárólag sikertelen üzleti vállalkozásokat könyvelhetett el. Pedig tehetséges szerelő és órajavító volt, ráadásul már 16 éves korában kidolgozta a sorozatgyártás tervét, de abban az időben még nem volt szükség tömegtermelésre. Első két autóépítő vállalkozása tönkrement, de nem adta fel, 1903-ban megalapította a Ford Motor Company-t. Tehetsége és gyakorlata volt, de pénze nem sok, ám a kedvezőtlen előjelek ellenére nemsoká egyre több befektetőt talált. Autóit először főleg külsős cégekkel gyártatta, eleinte a későbbi rivális Dodge-fivérek is neki dolgoztak. Az első Ford T-modell 1908-ban jelent meg a piacon, nyolc évvel később pedig a többi kocsi átlag 1000 dolláros árával szemben a Fordhoz már 345 dollárért hozzá lehetett jutni. Hogy minél olcsóbb legyen a gyártás, Ford rengeteg hasznos ötlettel rukkolt elő. Elkészítette korának leghatékonyabb gyártósorát, szabványosította és cserélhetővé tette az alkatrészeket, alkalmazottait pedig jól megfizette munkájukért. 1920-ban fiával együtt már 1,2 milliárd dollár volt a vagyona, de őt nem a pénz, csak a munka érdekelte. Magánemberként Ford gyakran adott hangot antiszemita nézeteinek, mégis rendkívül pacifista beállítottságú volt. Az I. világháború kitörésekor például óceánjárót bérelt, hogy Európában személyes közbenjárásával békítse ki a harcoló feleket. Miután ez nem sikerült, gyárát a háború idejére teljesen a hadiipar szolgálatába állította. Sokan felrótták neki, hogy főleg idősebb korára nagyon mereven ragaszkodott a megszokott dolgokhoz, ez pedig hátráltatta a dinamikus fejlődést. A kezdődő hanyatlásnak unokája, ifjabb Henry vetett gátat, aki nagy harcok árán átvette a cég vezetését, miután nagyapja nyolcvan éves korában visszavonult. Négy év elteltével a cég újra virágzott, többek közt néhány tehetséges, fiatal menedzsernek köszönhetően. A cégalapító Henry Ford 85 éves korában halt meg, vagyona nagy része a Ford Alapítvány tulajdonába került.

1792 – Először énekelték el a Marseillaise-t, a franciák későbbi nemzeti himnuszát

Közel félezer marseille-i önkéntes a Strasbourgban állomásozó hadmérnök kapitány által 1792 áprilisában írott dalt énekelte Párizsban. A mű eredeti címe A rajnai hadsereg harci dala volt. A Marseillaise-t a III. év mesidor 26. napján (1795. július 14.), majd 1879. február 14-én nyilvánították nemzeti himnusszá.

1419 - Prágában Husz János hívei a katolikus városi tanácsnokokat kidobták a tanácsháza ablakából

A tanácsnokok kidobása után kiszabadították a fogva tartott huszitákat. A huszita mozgalom (1419-1436) Vencel király halála után terjedt el egész Csehországban.