1989 – A Voyager-2 űrhajó elsőként éri el a Neptunuszt

A Voyager–2 1977. augusztus 20-án indult, 16 nappal a Voyager–1 előtt. Küldetése során megközelítette mind a négy óriásbolygót. Az Uránusz és a Neptunusz vizsgálatát a kiterjesztett küldetés keretében végezte. A Voyager–2 volt a NASA egyik legsikeresebb bolygókutató szondája. Több ezer felvételt készített, és több, addig ismeretlen holdat ill. gyűrűt fedezett fel a megközelített bolygók körül. A Neptunusz esetében hat új holdat fedezett fel.

1938 – Megalakult a Magyar Nemzet napilap

Bemutatkozó cikkében Pethő Sándor kijelentette, hogy "a fajmagyarság megdönthetetlen felsőbbségének szerves és intézményes megalapozása"-t is feladatának tekinti a lap hasábjain. A Magyar Nemzetet 1944-ben betiltották, majd 1945. május 1-jén indult meg ismét. Fő feladatának a városi értelmiség tájékoztatását tekintette. A lap hasábjain jelentek meg Kassák Lajos, Szekfű Gyula, Szerb Antal, Tersánszky Józsi Jenő írásai, s a klasszikus magyar tárca jelentős alkotásai Ambrus Zoltán és Krúdy Gyula tollából. 1954-1990 között a Hazafias Népfront lapja, 1991-től a francia Hersant érdekeltség tulajdona volt, 1996-tól a laptulajdonos a Postabank Rt.

1944 – Párizs felszabadul a náci uralom alól

1944-ben ezen a napon, majdnem két hónappal a Normandiai Partraszállást követően a Szövetségesek felszabadítják Párizst a náci uralom alól. A várost a Jacques-Philippe Leclerc által vezetett Szabad Franciák második divíziója foglalta vissza.

1918 – Megszületett Leonard Bernstein zeneszerző

Bernstein zeneszerzői stílusára a jazzszerű szinkópabőség és harmóniavilág jellemző. Dallamaiban felhasználta a cowboy-dalok, mexikói táncok és az afroamerikai zene elemeit. Legismertebb műve - a hazai színpadokon is nagy sikert aratott - "West Side Story" című musical. Számos zongoradarabot, kamarazenei művet, szimfóniát, balettzenét, színpadi- és filmkísérőzenét komponált. 1958-70 között a New York - i Filharmonikusok vezetőkarmestere volt. Televíziós zenei ismeretterjesztő-népszerűsítő sorozata az egész világot bejárta.

1620 – Bethlen Gábort magyar királlyá választották Besztercebányán

A besztercebányai országgyűlésen miután kimondták a Habsburg - ház trónfosztását, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá választották. A magyar rendek ugyanis abban bíztak, hogy az isztambuli Porta hozzájárul Erdély és a királyi Magyarország egyesítéséhez Bethlen Gábor királysága alatt. A fejedelem azonban tudta, hogy egy protestáns király ellen a katolikus közvélemény összefogna, emellett a rendek az ő kezét is megkötötték volna, s a törökellenes háborúk finanszírozását is tőle várták. Ezért nem koronáztatta meg magát, 1621-ben pedig végleg lemondott a címről II. Ferdinánd javára; ennek fejében viszont Erdély megkapott a Habsburgoktól hét felső-tiszai vármegyét. Bethlen fejedelemként a harmincéves háború során elfoglalta Pozsonyt, megszerezte a Szent Koronát, valamint a cseh és morva rendek seregeivel együtt 1619 őszén Bécset fenyegette. Az elfoglalt területek nemessége felekezeti különbség nélkül őt támogatta. 1620 áprilisában a prágai szerződésnek köszönhetően szoros együttműködés jött létre közte és Pfalzi Frigyes cseh király között.

1270 – Szent Lajos, a francia monarchia, a francia katonák, a gomböntők és a szobrászok védőszentjének ünnepe

Továbbá a harmadrendi ferencesek, a kőfaragók, márványcsiszolók védőszentje is. Ekkor halt meg Tuniszban IX. Lajos francia király, akinek emlékére azóta is ezen a napon tartják Szent Lajos ünnepét. Szent Lajos keresztes hadjáratot vezetett Egyiptomba, ahol fogságba esett. Rabságából pénzért cserébe szabadult, ennek ellenére folytatta harcát a Szentföldön a hitetlenek ellen, s csak anyja halálhírére tért vissza hazájába 1254-ben. Rendezte az állam és az egyház viszonyát, megalapozta a politikai teokráciát (a legfőbb hatalom az egyházi hatalommal is rendelkező király kezében van). 1270-ben ismét a keresztes had élére állt, de Tunisz ostroma közben pestisben meghalt. A középkori Franciaország szent életű, hős uralkodójának holttestét Párizsban temették el, s mint az egyik legnagyobb francia királyt 1297-ben VIII. Bonifác pápa szentté avatta.