Hírek
2021. Augusztus 23. 15:48, hétfő |
Világ
Forrás: Britannica / Képes történelem
Ezen a napon: augusztus 23.
Egy hosszabb nyári pihenő után jelentkezünk ismét kedvenc rovatunkkal, amelyben sorra vesszük a nap legnagyobb és legérdekesebb történelmi eseményeit. Fogadjátok szeretettel!
1940 - Megnyitották az egyes számú kőolajkutat, amely 35 éven át a magyarországi kőolajtermelés 70 százalékát adta
A dél-zalai községben, Lovásziban volt, mélysége 1566 méter. Az első működő olajmező a lispei volt, ahol 1937. február 13-án tört fel először az olaj, majd a lovászit és a nagylengyelit tárták fel. A kitermelésre létrehozott MAORT 90 százalékban az amerikai Standard Oil tulajdonában volt, s a magyar államot a kitermelt olaj 15 százaléka illette meg. A termelés a háború alatt rohamosan nőtt, 1938-43 között kőolajból 20-, földgázból 9-szeresére. 1943-ban 842 ezer tonna kőolajat és 74 ezer köbméter földgázt nyertek ki. A magyar olaj a II. világháborúban is szerepet játszott, a zalai mezők voltak a németek utolsó olajforrásai. 1944-ben a termelés több mint háromnegyedét Németországba vitték.
1939 – Aláírták a Molotov-Ribbentrop paktumot
Miután 1939 tavaszán és nyarán kudarcba fulladtak a szovjet - angol - francia tárgyalások a németek elleni közös harcról, a Szovjetunió attól tartott, hogy ismét létrejön a nyugati hatalmak szovjetellenes egységfrontja. Hogy ezt megelőzze Sztálin, orosz diktátor Németországgal vette fel a diplomáciai kapcsolatot - és aláírták a szovjet - német megnemtámadási szerződést. A szerződés titkos záradéka kijelölte a két hatalom érdekszféráit Kelet - Európában. Eszerint Hitler szovjet befolyás alá engedte Finnországot és hozzájárult ahhoz, hogy a szovjetek hamarosan bekebelezzék Besszarábiát, Lengyelország keleti területeit, majd a balti államokat (Észtország, Lettország, Litvánia). Ugyanakkor Hitler - a világháború megindításával -birtokba vette Lengyelország nyugati részét, s ezzel elérte a Nagynémet Birodalom régi határainak helyreállítását. A 10 évre szóló, Molotov szovjet és Ribbentrop német külügyminiszter által áláírt szerződés ellenére Németország 1941-ben hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót.
1849 – Szemere Bertalan miniszterelnök elásatta a Magyar Koronát és a koronázási ékszereket rejtő ládát
Magyarország koronáját 1790-től (rövid megszakításokkal) Budán, a várban őrizte a koronaőrség. 1848 decemberében Budán a nemzetgyűlési képviselők jelenlétében felnyitották a koronát rejtő ládát és megbizonyosodtak arról, hogy a helyén van. A kormány Debrecenbe költözésekor a ládika is odakerült, majd 1849 nyarán visszahozták Pestre. Július elején, Pest újabb kiürítésekor (Kossuth álláspontjával szemben) Szemere Bertalan elvitette, majd a szóbeszéd szerint Aradon kíváncsiságból fel is próbálta azt, s megállapította: "e föveg nem emberi fejre való". Ezután megpróbálta elrejteni, de ez végül csak Orsovánál sikerült, ahol a Havasalföldre vezető út mellett segítőivel 1849. augusztus 23-án elásta és a rejtekhelyet jól leírta. A császári hatóságok megszerezték a leírást és 1853. szeptember 8-án akadtak rá a ládára. A koronát és az ékszereket előbb Bécsbe, majd Budára szállították.
1572 – A Szent-Bertalan-éji mészárlás
Párizsban történt a mészárlás, a vérengzésnek összesen több mint 20000 áldozata volt. Medici Katalin anyakirálynő és régensnő leánya, Margit és Bourbon Henrik (későbbi IV. Henrik) navarrai király esküvőjét használta fel arra, hogy Párizsban lemészároltasson 3000 hugenottát (a Szent-Bertalan-éji párizsi vérnász). Az öldöklés átterjedt vidékre is. Az 1562 óta tartó francia vallásháborúban a hugenották - akiknek vezérét, Gaspard de Coligny admirálist is megölték - negyedszer is hadat üzentek a koronának. A vassy-i vérfürdővel kezdődtek meg a francia vallásháborúk. A francia hugenották, azaz kálvinisták és a katolikusok polgárháborújának kirobbanásához ürügyül szolgált, hogy a Vassynál, egy Champagneban található hugenotta településnél, a katolikusok vezetője Lotharingiai Ferenc, Guise hercege legyilkoltatta az összegyűlt hugenottákat. Franciaországban a kálvinizmus kisebbségben maradt, elsősorban a déli tartományok nemessége követte. A király, Párizs és az ország többsége katolikus volt. A kálvinizmusra épülő hugenotta tanok a hatalmas adóterhek és a katolikus egyházat ért bírálatok hatására az 1450-es években gyorsan terjedtek. A vallási összeütközések hatalmi harccá alakultak, mindkét párt a rendi jogok erősítésére, a királyi hatalom gyengítésére törekedett, amelynek anarchia lett az eredménye. A külföldnek érdeke volt Franciaország meggyengülése, így a hugenottákat Anglia, míg a katolikusokat Spanyolország támogatta.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 19. 13:51, kedd | Világ
Putyin új nukleáris doktrínát hagyott jóvá
A doktrína szerint Moszkva fenntartja a jogot, hogy egy nagyszabású támadás esetén fontolóra vegye a nukleáris fegyverek alkalmazását.
2024. November 07. 14:15, csütörtök | Világ
Az EU nagykövetei szerint lehetséges, hogy a Trump-kormány megemeli a vámokat
A jelenlegi bizottsági tagok hivatali ideje lejár, az újonnan kinevezett jelöltek pedig az Európai Parlament (EP) jóváhagyására várnak.
2024. Október 30. 14:01, szerda | Világ
Ezen a napon: Október 30.
Ezen a napon rovatunk mai epizódjában ismét bemutatunk néhány jeles eseményt, amelyek ezen a napon történtek a történelemben.
2024. Október 07. 17:16, hétfő | Világ
Fico: Szlovákia feltétel nélkül támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz
Ugyanakkor Fico szerint Szlovákia részt fog venni minden olyan békekonferencián, amelynek célja az Ukrajna és Oroszország közötti háború befejezése.