A Bíróság megállapította, hogy "Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek részére, és szankciókat helyezett kilátásba, az adott szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyekkel szemben hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be".

2017-ben Magyarország elfogadott egy törvényt, amelyet a külföldről származó adományokban részesülő civil szervezetek átláthatóságára irányuló törvényként terjesztettek elő. A törvény értelmében ezeknek a szervezeteknek a magyar bíróságoknál „külföldről támogatott szervezetként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat, ha az általuk kapott, más tagállamokból származó adományok éves mértéke egy meghatározott összeget meghalad. A nyilvántartásba vételkor többek között az 500 000 magyar forint (hozzávetőleg 1400 euró) összeget elérő támogatást nyújtó adományozók nevét és a támogatás pontos összegét is meg kell adniuk.

A Bíróság rámutatott arra is, hogy a törvény által előírt szabályok több pontban sérti az EU-s jogot - bizalmatlan légkört kelthetnek az adott szervezetekkel szemben, továbbá elriaszthatják azokat is, akiknek szándékukban állt támogatni őket. Az uniós joggal azért is összeférhetetlen, mivel az elfogadott intézkedések a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik, amely tilos az EU-ban. A magyar jogszabály ütközik az egyesülés szabadságához fűződő joggal, illetve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogokkal.

Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat.

#ECJ: The restrictions imposed by #Hungary on the financing of civil organisations by persons established outside that Member State do not comply with #EUlawhttps://t.co/ATb3CgbPxg

— EU Court of Justice (@EUCourtPress) June 18, 2020

Nyitókép: ECJ/Twitter