A hír egyelőre nem rengette meg Európát, néhány vezető politikus reagált is a fenyegetőzésre.

Robert Habeck német gazdasági miniszter és francia kollégája, Bruno Le Maire a közös sajtótájékoztatójuk keretében tértek ki a felvetésre. Bruno Le Maire hangsúlyozta, hogy az egész ügy hátterében az áll, hogy a nagy digitális társaságok nem szokták meg, hogy valaki ellenáll a törekvéseiknek. Az európai emberek ugyanakkor nem akarják, hogy a személyes adataik minden ellenőrzés nélkül ezekhez a vállalatokhoz kerüljenek.

Robert Habeck mindezt azzal egészítette ki, hogy az európai felhasználók és döntéshozók nem hagyják magukat befolyásolni egy ilyen akció által. A Meta által hangoztatott érvel már az európai uniós adatvédelmi rendelet vitájában is felmerültek, majd az előírás mégis szinte globális szabvánnyá vált. Korábban európai uniós parlamenti képviselők, köztük Patrick Breyer, az Európai Zöldek csoportjának tagja attól tartottak, hogy az Európai Bizottság visszavonulót fúj a Meta és ezáltal közvetve az amerikai IT-ipar fenyegetései miatt. Ez azonban még a lehetőségek szintjén sem merült fel.

A háttérben az európai - amerikai adatátadási megállapodás áll, az un. "adatvédelmi pajzs", melyet az Európai Bíróság 2020-ban elkaszált. Ítéletük szerint a személyes adatok egyesült államokbeli feldolgozása nem felel meg az EU magas adatvédelmi kritériumainak, tehát az ellentétes az európai joggal. Az EU mindent megtett a megállapodás fennmaradásáért, és jelenleg is egy utódmegállapodáson dolgozik, de az aláírása nem a közeljövőben várható. A fő probléma az amerikai megfigyelési törvények, melyek bizonyos körülmények között lehetővé teszik a hatóságoknak az európai ügyfelek személyes adataihoz való hozzáférést.