Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa szeretné, ha Európában működnének a legkorszerűbb gyárak, amelyek sokkal nagyobbak és modernebbek lennének például a Globalfoundries drezdai üzeménél. A politikus ezért a hétvégén amerikai és ázsiai félvezető konszernek képviselőivel akar beszélni arról, hogy miként lehetne több milliárd eurós beruházásokat hozni a kontinensre és ezáltal biztosítani, hogy az Európai Unióban a jövőben legyen elegendő chip a hálózatba kötött közlekedés, az Ipar 4.0, az okostelefonok, a mesterséges intelligencia és a szuperszámítógépek számára. Breton kiemelte, hogy az év eleje óta tartó chiphiány rámutatott, hogy mennyire sürgősen ellenállóbbá kell tenni az európai ipar beszállítói láncát.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a legmodernebb, 5 nanométeres gyártási eljárással készített chipeket jelenleg kizárólag a Távol-Keleten állítják elő. Az európai uniós biztos ezen akar változtatni és ki akarja építeni a legnagyobb teljesítményű és legenergiatakarékosabb processzorok európai tervezési és gyártási kapacitásait. Ezért pedig létre akarják hozni az ipar és az európai uniós tagállamok bevonásával az európai félvezető szövetséget, hogy az meg tudja teremteni a szükséges beruházások feltételeit.

Breton találkozott Brüsszelben Pat Glesingerrel, az Intel első emberével, majd videokonferencián vesz részt, amelyen egyeztetni fog a Taiwan Semiconductor Manufacturing (TSMC) képviselőivel. Ezenkívül várhatók tárgyalások a Samsung vezetőivel is. Egy héttel később pedig az NXP és az ASML vezetőivel folytat majd megbeszéléseket. A politikus hangsúlyozta, hogy Európa nem naiv, de nem is akarja elszigetelni magát. A cél az, hogy 2030-ra Európában készüljön a legkorszerűbb félvezetők legalább 20 százaléka. Ennek eléréséhez szükség lenne az Intel írországi és izraeli létesítményének a bővítésére, továbbá a cég a kontinensen is létrehozna egy hatalmas gyárat.

A tervezett szervezet hasonlítana a tavaly októberben alapított nyersanyag szövetségre, amellyel az EU biztosítani akarta a tagországai számára a ritkaföldfémekhez való hozzáférést. Az új szövetség a ritkaföldfémek, elsősorban a bárium, a bizmut, a gallium, a germánium, az indium, a kobalt, a lítium és a niobium, s más fontos nyersanyagok ellátásának hosszú távú biztosítására alakult meg.