A budapesti születéső Csapó Gábor 1950-ben látta meg a napvilágot, kilenc éves korában kezdett el vízilabdázni és 1970-re a válogatottba is bekerült. A jó fizikai adottságokkal rendelkező újonc rövid idő alatt meghatározó tagja lett a csapatnak. 1973-ban a belgrádi világbajnokságon ő lett az együttes csodafegyvere, mivel a szovjetek elleni sorsdöntő mérkőzésen gólból hármat ő lőtt. Az 1976-os montreali olimpiai arany jelentette pályafutásának csúcsát, de az 1980-as olimpia broznzérmes csapatának is tagja volt.

„Minket akkoriban egyre jobban utáltak, amit nem csodálok, mert nem volt divat az, hogy ennyivel jobb vagy mindenkinél, és nem csupán a világversenyeken, de a különböző felkészülési tornákon is – szinte mindig mi nyertünk, és én megértem, hogy ez egy idő után elviselhetetlen a máshoz szokott riválisoknak” – mesélte el később.

Oszlopos tagja volt a Bécsben (1974) és Jönköpingben (1977) Eb-nyertes válogatottnak is. Érmei számát három világbajnoki (1975, 1978, 1982) és egy Eb-ezüstérem (1983) egészíti ki. A válogatottban 1970-től 1983-ig 272 mérkőzésen játszott.

Az aktív sportolói korszakot az edzői hivatás váltotta fel, előbb Szicíliában, majd 1991-től a Vasas edzőjeként, de egy idényen át, 2003-ban a Fradi karmestereként is tevékenykedett.

„Egy újabb legendát veszítettünk el, aki nem csupán azokban a csapatokban számított kiemelkedő játékosnak, amelyekben játszott, de aki egyéniségével, tudásával, karizmájával meghatározó módon formálta is a sportágat. Ő egyike azoknak, akik miatt a magyar vízilabda azt a súlyt képviselheti a magyar sportban, sőt, a világ sportjában, amit képvisel, hogy folyamatosan a legjobbak közé tartozik, hogy megkerülhetetlen tényező” – nyilatkozta az MVLSZ elnöke, Madaras Norbert.

Csapó a vízilabdázás mellett jogi diplomával is rendelkezett, de a színészet sem állt messze tőle, ugyanis Bacsó Péter 1979-es Ki beszél itt című filmjében főszerepet alakított.

Fotó: MTI

Szerelmeim című könyve 2006-ban jelent meg, amelyet még az olaszországi légióskodása alatt kezdett el írni a nyolcvanas években. 2005-ben folytatta az anekdótákban gazdag könyvet, amelyben a póló mellett helyet kapott az angoltanulás és Csapó Gábor két másik szerelme, a tenisz és a futball is.

A Hélia szálló volt a törzshelye, ahol gyakran láthattuk őt a szaunában, illetve a kártyaasztalnál.

Egy 70 éves korában vele készült interjúban ezeket a szavakat mondta: „Akinek nálam szebb élete volt, az festi magát."

Forrás: hvg.hu