A Jupiter Europa nevű holdja kapcsán többnyire a NASA megfigyeléseirÅ‘l és az egyéb, a témához kapcsolódó tanulmányokról számolunk be. Nemrég megtudtuk, hogy elÅ‘bbi jövÅ‘re 23 milliárdból gazdálkodhat, utóbbi sorozatot pedig most egy újabb példány egészítette ki, érdekes következtetéssel.

A Nature oldalán jelent meg a részletes munka, amelyben a NASA Operation IceBridge névre keresztelt projektjének adataira támaszkodtak. Ennek keretében még 2015 és 2017 között gyűjtöttek információt a grönlandi jégtakaró jellemzÅ‘irÅ‘l, többek között radart is bevetve, a most megvizsgált adatok pedig arra a következtetésre indították az új munkában résztvevÅ‘ kutatókat, hogy bizonyos tekintetben párhuzamokat vonhatunk az ottani, valamint az Europa felszínén lévÅ‘ jégtakaró között. Mindkét helyszínen jelen vannak az érdekes kettÅ‘s gerincek, amelyek a jelek szerint a felszín alá leszivárgó és ott újból megfagyó folyékony víz, valamint a létrejövÅ‘ nagyobb nyomás miatt alakítják ki ezen jellemzÅ‘ket, ez pedig azt sugallja számukra, hogy a hold felszínének egyes részei is élhetÅ‘k lehetnek.

A Stanford Egyetem School of Earth, Energy & Environmental Sciences keretein belül tevékenykedÅ‘ szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a két helyszínen eltérÅ‘ hÅ‘mérséklet, kémiai folyamatok, valamint nyomás uralkodik, emiatt a következÅ‘ lépésben az Europa esetében látott hasonló jelenségeket, jellemzÅ‘ket figyelnék közelebbrÅ‘l meg, hogy pontosabban felvázolják a hasonló és eltérÅ‘ részleteket. Az világos, hogy Grönlandon az újból megfagyó víz és a nyomás miatt alakult ki a kettÅ‘s gerinc, legalábbis az általuk említett helyszínen, mivel azonban az Europa kapcsán még nem rendelkezünk hasonlóan részletes adatokkal, több kérdés még megválaszolásra vár.

A holdat két külön küldetés veszi majd célba, ezek egyike az ESA JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) névre hallgató expedíciója, a másik pedig a NASA által kialakított Europa Clipper, amely már a jégrétegen áthatoló radart is magával cipelne.