Az uniós tagállamok nagykövetei szerdán találkoztak, hogy terveket készítsenek arról, hogyan reagáljon az Európai Unió a következő amerikai kormányra, különösen akkor, ha Donald Trump beváltja választási fenyegetéseit, és hatalomra kerülése után akár 20 százalékkal megemeli az USA-ba érkező összes árura kivetett vámot. A Politico című hetilap csütörtöki jelentésére a TASR tudósítója hívta fel a figyelmet.

"Ha magasabb vámokat vetnek ki, a válaszlépésünket nem a kontextusnak, hanem a hosszú távú stratégiánknak kell meghatároznia. Ez nem azt jelenti, hogy keményen vagy lágyan kell visszavágnunk, ugyanis ez attól függ, hogy Trump mit tesz - hogy szimbolikus támadásról van-e szó, vagy az egész ágazatot támadja majd„ - idézett a Politico egy meg nem nevezett diplomatát, aki így foglalta össze az európaiak hozzáállását az óceán túloldaláról érkező esetleges kereskedelmi fenyegetésekhez.

Az említett diplomata azt is leszögezte, hogy az Uniónak „alaposan át kell gondolnia” a kezdeti válaszlépését, mivel az megadja majd az EU és a Trump-kormány közötti kapcsolat további együttműködésének alaphangját.

Októberben a Politico című hetilap arról számolt be, hogy az EU tagállamai és az Európai Bizottság (EB) felkészülnek egy „komoly kereskedelmi háború” lehetőségére, ha Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást. Utóbbi a választási kampány során nem titkolta, hogy a külföldről érkező importra 10 vagy 20 százalékos általános vámot kíván kivetni. Különösen a német autóipart vette célba, és nemcsak arra célzott, hogy az európai termékekre kivetett masszív vámokkal csökkentené az USA kereskedelmi deficitjét, hanem arra is, hogy „tönkretenné az európai ipart” , és arra kényszerítené a vállalatokat, hogy Amerikába helyezzék át a termelést.

A szerdai nagyköveti találkozóról szóló tájékoztató szerint a diplomaták megerősítették a Politicónak, hogy a legnagyobb kihívást jelentő feladat az lesz, hogy fenntartsák az egységet - az Európai Bizottság és az uniós országok között - abban, hogy miként válaszoljanak a jövőbeni washingtoni kihívásokra, legyen szó akár a biztonságról, akár a kereskedelemről.

A hetilap októberben arról számolt be, hogy Brüsszel állítólag már összeállított egy listát azokról az intézkedésekről, amelyekkel az Unió megnyerhetné az Egyesült Államokkal vívott esetleges kereskedelmi háborút, és hogy az EB főtitkárságán felállítottak egy „gyorsreagálású egységet”.

A Bizottság jelenleg átadás-átvételi szakaszban van: a jelenlegi bizottsági tagok hivatali ideje lejár, az újonnan kinevezett jelöltek pedig az Európai Parlament (EP) jóváhagyására várnak. Az uniós végrehajtó testület december 1-jén kezdi meg működését, Trump csak 2025 januárjában teszi le esküjét.

A nagykövetek szerdai találkozója azonban azt jelezte, hogy az EU készen akar állni, és egyben azt üzeni Trumpnak, hogy nem fogja tétlenül nézni a lépéseit. Ami azonban kérdéses, az a tagállamok egysége - mutatott rá a Politico, utalva olyan vezetőkre, mint Orbán Viktor, aki mindig is nyíltan támogatta Trumpot.

Klaus Welle, az EP korábbi főtitkára és az Európai Néppárt (EPP) egyik vezető tagja azonban a Politico szerint nem Orbán, hanem Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az, aki befolyásos hatalmi tényezővé válhat az EU-USA kapcsolatokban. Ő meglehetősen közel áll Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnökhöz, nem osztja Orbán Oroszországgal szembeni engedékeny hozzáállását, ugyanakkor ideológiailag a Donald Trump körüli csapathoz igazodik, és szorosan kötődik szövetségeséhez, Elon Muskhoz.

Forrás: teraz.sk