Foci, kézilabda, sikerek, szurkolás, ünneplés és valahogy így tovább, egyszerűen összefoglalva, valami, ami összefogja az embereket, valami, aminek sokan tudnak együtt örülni. Ki gondolta volna, hogy épp itt fordul majd elő, hogy egy sporthoz szorosan kapcsolódó ügy ennyire megossza az embereket, majd a tervek szerint a jelenlegi sportcsarnok mellé épülő új csarnok körüli vitának mégis sikerült mindezt elérni. Na, de csak szépen sorjában. Történetünk 2019-ben kezdődik, amikor is kiderült, Dunaszerdahely 2 millió eurós támogatást kap az államtól egy új, nagyobb befogadóképességű sportcsarnok megépítésére. Hogy erre miért is van szükség? A válasz roppant egyszerű és a város kézilabdacsapatának kimagasló eredményei közt keresendő, az itt működő, gazdag hagyományokkal rendelkező klub ugyanis 2019-ben feljutott a legfelsőbb szintű, cseh-szlovák extraligába, ahol már ekkor is előkelő helyet foglaltak el, az ilyesmi pedig ugyebár nem csak móka és kacagás. Komoly feltételeket kell teljesíteni, amik között szerepel az is, hogy a klubnak otthont adó város sportcsarnokának rendelkeznie kell bizonyos kapacitással, a jelenlegi csarnok pedig ennek távolról sem tesz eleget. A bevezetés körülbelül ennyivel be is van takarva, most pedig jöhet a bonyodalom.

Ahhoz, hogy az újonnan felépített sportcsarnok a liga szabályzatai szerint is összeköthető legyen a már meglévő kisebbel, annak közvetlen szomszédságában kellene lennie, ami, ha belegondolunk, eléggé logikusan is hangzik, nem lenne sok értelme, ha valahol a város másik végében kapott volna helyet a még fel nem épült létesítmény. Arról már nem is beszélve, hogy így a város másik, valószínűleg sokkal ismertebb sportlétesítménye, a MOL Aréna is a sportcsarnok közelében lenne, újabb lehetőségeket teremtve sport- és akár kulturális rendezvények szervezésére. Ezzel mindössze egyetlen bökkenő van, aminek a mérete személyfüggő, ha le akarnánk butítani azt is mondhatnánk, elsőre az határozta meg, ki mennyire szereti a fákat és a velük járó előnyöket, még ha ez nem is annyira választás kérdése, mint sokan gondolják, vagy épp milyen szép emlékek kötik a jelenlegi sportcsarnok melletti, kiserdőre emlékeztető telekhez. Az építkezésre kijelölt terület ugyanis a szabadidőpark egyetlen olyan része, ahol jelenleg meghatározó mennyiségű fa található, egészen pontosan 260, amiből így 150-nek gyorsan kikövetkeztethetjük mi is lesz a bús jövője.

Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a város, sőt a környék lakóinak egy része hangot adjon nemtetszésének a fák eltüntetésével kapcsolatban, a HelloSzerdahely Polgári Társulás által indított petíció ugyanis gyorsan elérte az ezer feletti aláírást, azt azonban a szervezet elnöke, Stredl Tamás is sokszor hangoztatta, „nem a sportcsarnok megépítése, hanem az elhelyezése ellen vannak”. Ahogy egy jó színpadi műben, úgy itt is folyamatosan kerültek a felszínre újabb és újabb részletei a történetnek, leginkább alternatív megoldások és az azokkal járó problémák képében. Az üggyel kapcsolatos egyik ülésen felmerült például az is, hogy a sportcsarnok a jelenlegi korcsolyapálya helyét kapja meg, amíg az a mellette lévő fűvel beültetett, de egyébként teljesen üres területre költözhetett volna, ám ez az ötlet bukott meg a leggyorsabban, mivel a terület sehogy sem lett volna elég a tervezett létesítmény felépítésére.

Egy sokkal logikusabb és érdekesebb ötlet volt, hogy az eredetileg kijelölt területhez nagyon közel, az egykori városi amfiteátrum telkén épülne fel az új sportcsarnok, minderről Hájos Zoltán polgármester még szavazást is indított Facebook oldalán. Ez is egy volt az elsőre kecsegtetően hangzó megoldások közül, ám hogy, hogy nem, ez is a túl szép, hogy igaz legyen kategóriába süllyedt néhány nap leforgása alatt. Hamar kiderült, hogy a szóban forgó terület nem a város tulajdonát képezi, megvásárlása pedig nem kevesebb, mint 770 ezer eurót emésztett volna fel Dunaszerdahely vagyonából, az meg ugye nem épp uzsonnapénz egy ekkora városnak. Mindemellett ezzel sem úsztuk volna meg fák kivágása nélkül, hiszen ezen a területen ugyanúgy akadályokba ütközött volna a csarnok, még ha kevesebbe is. Végezetül még érdemes megemlíteni, hogy sokan az amfiteátrum területét tévesen a régi, innen-onnan összedőlni készülő sportcsarnokéval tévesztették össze, ahova lássuk be, logikus is lett volna egy efféle építés, ám a telek tulajdonosának más tervei vannak a területtel, erre most mit mondjuk, így megy ez. A terv sorsa az lett, hogy még napirendre sem került, amikor lehetőség lett volna rá, de lehet, hogy ez nem is akkora probléma, hiszen még az áthelyezés legnagyobb pártolói, a HelloSzerdahely sem támogatta a telekvásárlás ötletét, leginkább a borsos ár miatt, de az sem volt számukra elhanyagolható tényező, hogy így a két csarnokot még csak össze sem lehetett volna kötni, elesve ezzel jelentős szervezési lehetőségektől. Amennyiben áthelyezésre került volna sor, ők inkább az egyre kevésbé használt gokart pályát választották volna, amiről mostanra egyébként is kiderült, hogy a jövőben szabadidőparkká fog alakulni, tudtam meg Miške Tamástól, a PT alapítótagjától.
Ezek után hosszabb ideig csend honolt a médiában az üggyel kapcsolatban, májusban viszont újra előjött a téma, amikor a leendő sportcsarnok alatti, nagyjából egy hektáros telek elrendezése került reflektorfénybe. Az előnyösebbnek látszó és lehetségesebb megoldás erre az, hogy ingatlanvagyonként kerülne a terület az intézmény építését levezénylő Aréna Dsz részvénytársaság alaptőkéjébe és bár akadt ellenvélemény is, a társaság vezérigazgatója, Horváth Zoltán is ezt látja járhatóbb útnak. Ekkor kiderült az is, hogy Horváth korábban találkozott a HelloSzerdahely aktivistáival és, bár nyilván nem jutottak teljes mértékben egy véleményre, mindkét fél hajlandó volt meghallgatni a másik véleményét. Stredl Tamás a telek elrendezésével kapcsolatos ülésen már nem járt ekkora sikerrel, amikor ugyanis fel szeretett volna szólalni, felvázolva a PT álláspontját a helyzettel kapcsolatban, a nagy lelkesedés ellenére sem kapott erre lehetőséget. Később közölte, miután ismételten kiemelte, nem a sportcsarnok a baj, csak az elhelyezés, hogy leginkább azt tartották problémának, hogy a város nem kommunikálta le megfelelően a lakosok irányába, mekkora ökológiai károkkal is járna ez a beavatkozás. Ezek mellett összefoglaltak egy öt pontból álló javaslatcsomagot, amivel mérsékelni lehetne az élőidézett károkat.

Ezzel le is zártuk az ügy múltját, jelenje leginkább a várakozásról szól, a legvalószínűbb jövője azonban az, amiről a korábban említett Horváth Zoltánnak, a HC DAC kézilabdaklub elnökének és Miške Tamásnak, a HelloSzerdahely alapítótagjának köszönhetően többet megtudhattam. Immár azon szinte teljesen felesleges gondolkodni, milyen alternatívák lennének az elhelyezésre, ugyanis úgy néz ki ezen már semmi nem fog változtatni, az új sportcsarnok a jelenleg is használatban lévő csarnok melletti, egyelőre még kiserdőszerű területen fog felépülni. Ezek után a PT cselekvőköre a javaslattételre korlátozódott, hiszen Miške Tamás szavaival élve, „feltételeket nem szabhatunk, tanácsokat és javaslatokat adhatunk, illetve segítséget nyújthatunk ezek kivitelezésére, hogy a lehető legnagyobb mértékben mérsékeljük a károkat.” Miške ezen kívül beszélt az általuk tett javaslatcsomag elfogadásának jelenlegi helyzetéről, elmondta, hogy a zöld tető részben megvalósul majd, azonban nem egészen úgy, ahogy azt elképzelték, mindehhez hozzátette, a tervük valószínűleg mind létrehozásra, mind fenntartásra költséges, ezt pedig Horváth Zoltán is határozottan megerősítette. A zöld tető nem megvalósuló részeire így fehér kaucsuk réteget javasoltak, ami egyrészt kevésbé költséges, másrészt pedig visszaveri a napsugarakat. A meg nem valósult javaslatok közé tartozott még egy tó létrehozása is, ami vízgyűjtő révén valamivel kellemesebb irányba terelné a hőmérsékletet, ez a két csarnok közé lett volna elhelyezve, azonban ez azért került elutasításra, mert így ott nem tudna áthajtani a tűzoltóautó, amennyiben arra lenne szükség. Szinten a javaslatcsomagba tartozott egy többszintes, földalatti parkolóház megépítése és megkoronázása egy zöld tetővel, ám, mivel az összes javaslat közül ez lett volna a legköltségesebb, valamint az már egy előkészített terv, hogy a csarnok a szomszédos MOL Aréna parkolóját fogja használni, mindezt Horváth pedig azért nevezte meg pozitívumként, mert így legalább nem kell újabb „betonplaccot” létrehozni, ennyivel is több maradhat a zöld. A PT problémásnak tartja, hogy az a néhány telek, amin ezek a munkálatok folyni fognak, több részre van felosztva, olyan tulajdonosokkal, akik közül senki sem igazán „akar zöldet”, így pedig nehéz javaslatokat tenni, még ha látják is, hogy jobb irányba mozdult az üggyel kapcsolatos kommunikáció, mint ahogy az a legelején volt. Végezetül Miške kiemelte, ők soha nem akartak támadni, veszekedni, utcára vonulni, kezdettől fogva az ésszerű kommunikációban és a kompromisszumokban hittek és a segítségüket a továbbiakban is szívesen felajánlja, amennyiben azt igénylik. Azt azonban megjegyezte, úgy érzi néhány képviselőnek sokkal inkább érdeke az építkezés, a minél több beton és az ebből érkező profit, mint a fák ültetése, amik lehet, csak addig érdeklik őket, amíg előttük pózolva lehet fényképezkedni.

Horváth beszélt arról, hogy az építkezés akkor fog elkezdődni, amikor a városrendezési terv megváltoztatásra kerül, ennek rendezését a városvezetés már elindította, ezzel párhuzamosan pedig különböző jogi feladatokat kell még megoldani, hogy zavartalanul indulhassanak a munkálatok. Leszögezte, a sportcsarnok az eredetileg tervezett helyszínen fog megépülni, a jelenlegi helyzetet pedig nagy kompromisszumok eredményének tartja. „Én sem vagyok erdőirtó, számomra is fontos minden egyes fa, bokor és minden más növény, ha pedig azokat kénytelenek vagyunk kivágni, akkor azok pótlása. Többször hangoztattuk, hogy a kivágott fák sokszorosát fogjuk kiültetni, amit lehet, azt mindet oda, amiket pedig nem, azoknak más helyet találunk, de egészen biztos el lesznek ültetve. Minden felmerülő kárt kompenzálni kell és kompenzálni is fogunk”- nyilatkozta. Horváth úgy gondolja, Stredl Tamás elsiklott amellett, hogy bár a földalatti parkoló nem épül meg, így is rengeteg zöld terület megóvásra kerül az által, hogy a csarnoknak nem fog kelleni külön parkolókat kialakítani. Kiemelte azt is, hogy a javaslatok közül egészen biztos be tudnak majd emelni néhányat az építésbe, azonban figyelembe kell venni, hogy van egy költségvetés, amibe bele kell férni, mindent nem lesz lehetséges megvalósítani, ugyanakkor törekedni fognak rá, hogy a végeredménnyel a lehető legtöbben elégedettek legyenek.

Valami ilyesmire számíthatnak a szerdahelyiek ezzel az újdonsággal kapcsolatban, ami egészen biztos változást fog hozni a város életébe, akár sport, akár kulturális, de kitudja, lehet, annyira belelendül a városvezetés a faültetésbe, hogy akár környezetvédelmi szempontból is. Hogy ennek ki örül és ki nem, azt mindenki maga tudja, annyi azonban biztos, hogy ha két, ennyire fontos érdek ütközik valahol, akkor még a legnagyobb kompromisszumok mellett sem lehetséges az, hogy mindenki elégedett legyen a végkifejlettel. Adjunk egy kis időt az egésznek és hagyjuk magunkat meglepni.