Ivan Ndip, a Fraunhofer Társaság Megbízhatósági és Mikrointegrációs Intézetének (IZM) részlegvezetője rámutatott, hogy a 6G 15-ször nagyobb sávszélességet fog kínálni az 5G-hez képest, míg a késleltetési idő is sokkal alacsonyabb lesz. Az 5G adatrátája 20 Gbps, míg a késleltetési ideje körülbelül egy ezredmásodperc, a 6G esetében viszont az sávszélesség 1 Tbps, a késleltetési idő pedig körülbelül 100 mikromásodperc. Ahogy a szakember fogalmazott: a 6G teljesíti majd be azokat a várakozásokat, amelyeket az 5G keltett az emberekben és a cégekben.

Wolfgang Kellerer, a Müncheni Műszaki Egyetem 6G Jövőlaboratóriumának projektvezetője hozzátette, hogy a 6G-hálózatot úgy alakítják ki, hogy 99,999999999 százalékos megbízhatósággal működjön. Erre mindenképpen szükség van, mivel egy téves reakció a másodperc tört része alatt oda vezethet, hogy egy robot valakit megsebesít vagy valamit szétrombol. Kellerer szerint a 6G-nek annyira rugalmasnak és az alkalmazkodóképesnek kell lennie, hogy a megfelelő időben és ponton a szükséges teljesítményt biztosítsa. A 6G-hálózatoknál megvalósul a mesterséges intelligencia integrálása a mobilhálózatokba, amelyeknek köszönhetően ezek a rendszer magukat is optimalizálni tudják majd és szenzorokká válnak. Ndip kiemelte, hogy minden folyamatnak valós időben kell megvalósulnia, a le- és a feltöltéseknek is vagy akár a nagy felbontású várostervek betöltésének. Az 5G 20 Gbps-os kapacitása ehhez nem elegendő.

Van még egy fontos dolog: a digitális ikrek megalkotásának lehetősége. Ezek a digitális másolatok készülhetnek gépekről, termékekről és folyamatokról. A 6G és a digitális kópiák segítségével a valódi járművek vagy a gyártóberendezések idő- és térbeli problémák nélkül ellenőrizhetők és elemezhetők. Az új szabvány ugyanakkor a gőzerővel zajló fejlesztések ellenére is leghamarabb 2030-ra lehet piacérett. A szoftverek és a hardverek tekintetében még rengeteg a tennivaló. A bevezetés előtt 5 évvel fogják a 6G specifikációit meghatározni, ezután kezdődhetnek majd a tesztek.